Általános elméleti és módszertani alapok
A csomag egészére (különösen a sématerápiás kérdőívekre) vonatkozó elméleti háttér, valamint a kérdőívek fordítására, adaptálására és a hivatkozásra vonatkozó nemzetközi standardok.

Sématerápiás elméleti alapművek
Arntz, A., & Jacob, G. (2012). Schema therapy in practice: An introductory guide to the schema mode approach. Wiley-Blackwell.

Arntz, A., Rijkeboer, M., Chan, E., Fassbinder, E., Karaosmanoglu, A., Lee, C. W., & Panzeri, M. (2021). Towards a reformulated theory underlying schema therapy: Position paper of an international workgroup. Cognitive Therapy and Research, 45(6), 1007–1020. https://doi.org/10.1007/s10608-021-10209-5

van Vreeswijk, M., Broersen, J., & Nadort, M. (Eds.). (2012). The Wiley-Blackwell handbook of schema therapy: Theory, research, and practice. Wiley-Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781119962830

Young, J. E., Klosko, J. S., & Weishaar, M. E. (2003). Schema therapy: A practitioner's guide. Guilford Press.

Mérés-módszertani és hivatkozási standardok
American Educational Research Association, American Psychological Association, & National Council on Measurement in Education. (2014). Standards for educational and psychological testing. American Educational Research Association.

American Psychological Association. (2020). Publication manual of the American Psychological Association (7th ed.). https://doi.org/10.1037/0000165-000

International Test Commission. (2018). ITC guidelines for translating and adapting tests (2nd ed.). International Journal of Testing, 18(2), 101–134. https://doi.org/10.1080/15305058.2017.1398166

Hazai összefoglalás
Unoka, Z. (2011). Sématerápia [Schema therapy]. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 31–45. https://doi.org/10.1556/MPSzle.66.2011.1.3

1. Korai maladaptív sémák
Mérőeszköz: Young Séma Kérdőív – rövid változat (Young Schema Questionnaire – Short Form 3, YSQ-S3; 90 tétel, 18 séma, 5 sématartomány)

Eredeti forrás és elméleti háttér
Young, J. E. (1999). Cognitive therapy for personality disorders: A schema-focused approach (3rd ed.). Professional Resource Press.

Young, J. E. (2005). Young Schema Questionnaire – Short Form 3 (YSQ-S3) [Measurement instrument]. Cognitive Therapy Center of New York.

Young, J. E., Klosko, J. S., & Weishaar, M. E. (2003). Schema therapy: A practitioner's guide. Guilford Press.

Nemzetközi pszichometriai és validációs vizsgálatok
Bach, B., Simonsen, E., Christoffersen, P., & Kriston, L. (2017). The Young Schema Questionnaire 3 Short Form (YSQ-S3): Psychometric properties and association with personality disorders in a Danish mixed sample. European Journal of Psychological Assessment, 33(2), 134–143. https://doi.org/10.1027/1015-5759/a000272

Kriston, L., Schäfer, J., Jacob, G. A., Härter, M., & Hölzel, L. P. (2013). Reliability and validity of the German version of the Young Schema Questionnaire – Short Form 3 (YSQ-S3). European Journal of Psychological Assessment, 29(3), 205–212. https://doi.org/10.1027/1015-5759/a000143

Lee, C. W., Taylor, G., & Dunn, J. (1999). Factor structure of the Schema Questionnaire in a large clinical sample. Cognitive Therapy and Research, 23(4), 441–451. https://doi.org/10.1023/A:1018712202933

Oei, T. P. S., & Baranoff, J. (2007). Young Schema Questionnaire: Review of psychometric and measurement issues. Australian Journal of Psychology, 59(2), 78–86. https://doi.org/10.1080/00049530601148397

Schmidt, N. B., Joiner, T. E., Jr., Young, J. E., & Telch, M. J. (1995). The Schema Questionnaire: Investigation of psychometric properties and the hierarchical structure of a measure of maladaptive schemas. Cognitive Therapy and Research, 19(3), 295–321. https://doi.org/10.1007/BF02230402

Yalcin, O., Lee, C., & Correia, H. (2020). Factor structure of the Young Schema Questionnaire (Long Form-3). Australian Psychologist, 55(5), 546–558. https://doi.org/10.1111/ap.12458

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Unoka, Z. (2011). Sématerápia [Schema therapy]. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 31–45. https://doi.org/10.1556/MPSzle.66.2011.1.3

Unoka, Z., Rózsa, S., Fábián, Á., Mervó, B., & Simon, L. (2004). A Young-féle Séma Kérdőív: A korai maladaptív sémák jelenlétét mérő eszköz pszichometriai jellemzőinek vizsgálata [The Young Schema Questionnaire: Psychometric properties of an instrument measuring early maladaptive schemas]. Psychiatria Hungarica, 19(3), 244–256.

2. Pozitív (adaptív) sémák
Mérőeszköz: Young Pozitív Séma Kérdőív (Young Positive Schema Questionnaire, YPSQ; 56 tétel, 14 korai adaptív séma)

Eredeti forrás és elméleti háttér
Lockwood, G., & Perris, P. (2012). A new look at core emotional needs. In M. van Vreeswijk, J. Broersen, & M. Nadort (Eds.), The Wiley-Blackwell handbook of schema therapy: Theory, research, and practice (pp. 41–66). Wiley-Blackwell. https://doi.org/10.1002/9781119962830.ch3

Louis, J. P., Wood, A. M., Lockwood, G., Ho, M.-H. R., & Ferguson, E. (2018). Positive clinical psychology and Schema Therapy (ST): The development of the Young Positive Schema Questionnaire (YPSQ) to complement the Young Schema Questionnaire 3 Short Form (YSQ-S3). Psychological Assessment, 30(9), 1199–1213. https://doi.org/10.1037/pas0000567

Nemzetközi validációs vizsgálatok
Ouwens, M. A., van Donzel, L., Schroevers, D., Rossi, G., van Alphen, S. P. J., Louis, J. P., & Videler, A. C. (2025). Psychometric properties of the Dutch version of the Young Positive Schema Questionnaire (YPSQ-NL). Journal of Personality Assessment, 107(5), 563–574. https://doi.org/10.1080/00223891.2025.2454009

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
A keresés idején (2026. október) publikált, lektorált magyar validálási vizsgálat nem volt fellelhető. Hazai használat esetén a fordítás menetét az ITC-irányelvek (lásd: Általános alapok) szerint célszerű dokumentálni.

3. Szülői kép (észlelt szülői bánásmód)
Mérőeszköz: Young Szülői Kérdőív (Young Parenting Inventory, YPI; revideált változatai: YPI-R, YPI-R2), kiegészítve a Pozitív Szülői Séma Kérdőívvel (PPSI)

Eredeti forrás
Young, J. E. (1994). Young Parenting Inventory (YPI) [Measurement instrument]. Cognitive Therapy Center of New York.

Nemzetközi pszichometriai és validációs vizsgálatok
Louis, J. P., Wood, A. M., & Lockwood, G. (2018). Psychometric validation of the Young Parenting Inventory – Revised (YPI-R2): Replication and extension of a commonly used parenting scale in Schema Therapy (ST) research and practice. PLOS ONE, 13(11), Article e0205605. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0205605

Louis, J. P., Wood, A. M., & Lockwood, G. (2020). Development and validation of the Positive Parenting Schema Inventory (PPSI) to complement the Young Parenting Inventory (YPI) for Schema Therapy (ST). Assessment, 27(4), 766–786. https://doi.org/10.1177/1073191118798464

Sheffield, A., Waller, G., Emanuelli, F., Murray, J., & Meyer, C. (2005). Links between parenting and core beliefs: Preliminary psychometric validation of the Young Parenting Inventory. Cognitive Therapy and Research, 29(6), 787–802. https://doi.org/10.1007/s10608-005-4291-6

Kapcsolódó, széles körben használt mérőeszköz
Parker, G., Tupling, H., & Brown, L. B. (1979). A Parental Bonding Instrument. British Journal of Medical Psychology, 52(1), 1–10. https://doi.org/10.1111/j.2044-8341.1979.tb02487.x

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Nagy, A., Molnár, J., Balázs, K., & Vágyi, P. (2013). A szülői bánásmód hatása a párválasztásra a séma-fókusz elmélet tükrében [The effect of parental treatment on partner choice in the light of schema-focused theory]. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(4), 713–735. https://doi.org/10.1556/MPSzle.68.2013.4.6

Megjegyzés: A YPI hazai alkalmazása; önálló validálási tanulmánynak nem tekinthető.

Tóth, I., & Gervai, J. (1999). Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI): A Parental Bonding Instrument magyar változata [The Hungarian version of the Parental Bonding Instrument]. Magyar Pszichológiai Szemle, 54(4), 551–566.

Megjegyzés: A PBI validált magyar változata; az YPI-hez kapcsolódó, alternatív mérőeszköz.

4. Sérülékenység
Mérőeszköz: A „sérülékenység” konstruktum többféleképpen operacionalizálható. Elsődleges javaslat: Pszichológiai Sérülékenység Skála (Psychological Vulnerability Scale, PVS); kiegészítő/alternatív eszköz: Magas Érzékenységű Személy Skála (Highly Sensitive Person Scale, HSPS). Sématerápiás értelemben a téma a YSQ-S3 „Sérülékenység ártalommal és betegséggel szemben” sémájához és a „Sérülékeny gyermek” módhoz is kapcsolódik (lásd 1. és 6. pont).

Elméleti háttér
Ingram, R. E., & Luxton, D. D. (2005). Vulnerability-stress models. In B. L. Hankin & J. R. Z. Abela (Eds.), Development of psychopathology: A vulnerability-stress perspective (pp. 32–46). Sage.

Eredeti források és validációs vizsgálatok
Aron, E. N., & Aron, A. (1997). Sensory-processing sensitivity and its relation to introversion and emotionality. Journal of Personality and Social Psychology, 73(2), 345–368. https://doi.org/10.1037/0022-3514.73.2.345

Lionetti, F., Aron, A., Aron, E. N., Burns, G. L., Jagiellowicz, J., & Pluess, M. (2018). Dandelions, tulips and orchids: Evidence for the existence of low-sensitive, medium-sensitive and high-sensitive individuals. Translational Psychiatry, 8, Article 24. https://doi.org/10.1038/s41398-017-0090-6

Sinclair, V. G., & Wallston, K. A. (1999). The development and validation of the Psychological Vulnerability Scale. Cognitive Therapy and Research, 23(2), 119–129. https://doi.org/10.1023/A:1018770926615

Sinclair, V. G., & Wallston, K. A. (2010). Psychological vulnerability predicts increases in depressive symptoms in individuals with rheumatoid arthritis. Nursing Research, 59(2), 140–146. https://doi.org/10.1097/NNR.0b013e3181d1a6f6

Smolewska, K. A., McCabe, S. B., & Woody, E. Z. (2006). A psychometric evaluation of the Highly Sensitive Person Scale: The components of sensory-processing sensitivity and their relation to the BIS/BAS and "Big Five". Personality and Individual Differences, 40(6), 1269–1279. https://doi.org/10.1016/j.paid.2005.09.022

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Reddington, K., Nagybányai Nagy, O., Baier, A., & Köteles, F. (2025). Első eredmények a Szuperérzékenység Skála magyar verziójának faktorszerkezetével és validálásával kapcsolatban [First results on the factor structure and validation of the Hungarian version of the Highly Sensitive Person Scale]. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 26(3), 138–149. https://doi.org/10.1556/0406.2025.00089

Megjegyzés: A PVS-nek a keresés idején nem volt fellelhető publikált magyar validálása.

5. Gyermekkori trauma
Mérőeszköz: Gyermekkori Trauma Kérdőív (Childhood Trauma Questionnaire, CTQ; rövid változat: CTQ-SF, 28 tétel, 5 alskála); kiegészítő eszköz: Gyermekkori Kedvezőtlen Élmények (Adverse Childhood Experiences, ACE) kérdőív

Eredeti források
Bernstein, D. P., & Fink, L. (1998). Childhood Trauma Questionnaire: A retrospective self-report manual. The Psychological Corporation.

Bernstein, D. P., Fink, L., Handelsman, L., Foote, J., Lovejoy, M., Wenzel, K., Sapareto, E., & Ruggiero, J. (1994). Initial reliability and validity of a new retrospective measure of child abuse and neglect. American Journal of Psychiatry, 151(8), 1132–1136. https://doi.org/10.1176/ajp.151.8.1132

Bernstein, D. P., Stein, J. A., Newcomb, M. D., Walker, E., Pogge, D., Ahluvalia, T., Stokes, J., Handelsman, L., Medrano, M., Desmond, D., & Zule, W. (2003). Development and validation of a brief screening version of the Childhood Trauma Questionnaire. Child Abuse & Neglect, 27(2), 169–190. https://doi.org/10.1016/S0145-2134(02)00541-0

Felitti, V. J., Anda, R. F., Nordenberg, D., Williamson, D. F., Spitz, A. M., Edwards, V., Koss, M. P., & Marks, J. S. (1998). Relationship of childhood abuse and household dysfunction to many of the leading causes of death in adults: The Adverse Childhood Experiences (ACE) Study. American Journal of Preventive Medicine, 14(4), 245–258. https://doi.org/10.1016/S0749-3797(98)00017-8

Kapcsolódó sématerápiás vizsgálat
Lobbestael, J., Arntz, A., & Sieswerda, S. (2005). Schema modes and childhood abuse in borderline and antisocial personality disorders. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 36(3), 240–253. https://doi.org/10.1016/j.jbtep.2005.05.006

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Kenézlői, E., Csernela, E., Nemoda, Z., Lakatos, K., Czéh, B., Unoka, Z. S., Simon, M., & Réthelyi, J. M. (2023). Psychometric properties of the Hungarian Childhood Trauma Questionnaire Short Form and its validity in patients with adult attention-deficit hyperactivity disorder or borderline personality disorder. Borderline Personality Disorder and Emotion Dysregulation, 10, Article 33. https://doi.org/10.1186/s40479-023-00239-8

6. Sémamódok
Mérőeszköz: Sémamód Kérdőív (Schema Mode Inventory, SMI; 118 és 124 tételes változatok, 14–16 mód)

Eredeti forrás és elméleti háttér
Arntz, A., Klokman, J., & Sieswerda, S. (2005). An experimental test of the schema mode model of borderline personality disorder. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 36(3), 226–239. https://doi.org/10.1016/j.jbtep.2005.05.005

Young, J. E., Arntz, A., Atkinson, T., Lobbestael, J., Weishaar, M. E., van Vreeswijk, M. F., & Klokman, J. (2007). The Schema Mode Inventory [Measurement instrument]. Schema Therapy Institute.

Nemzetközi pszichometriai és validációs vizsgálatok
Lobbestael, J., van Vreeswijk, M., & Arntz, A. (2008). An empirical test of schema mode conceptualizations in personality disorders. Behaviour Research and Therapy, 46(7), 854–860. https://doi.org/10.1016/j.brat.2008.03.006

Lobbestael, J., van Vreeswijk, M., Spinhoven, P., Schouten, E., & Arntz, A. (2010). Reliability and validity of the short Schema Mode Inventory (SMI). Behavioural and Cognitive Psychotherapy, 38(4), 437–458. https://doi.org/10.1017/S1352465810000226

van Wijk-Herbrink, M. F., Roelofs, J., Broers, N. J., Rijkeboer, M. M., Arntz, A., & Bernstein, D. P. (2018). Validation of Schema Coping Inventory and Schema Mode Inventory in adolescents. Journal of Personality Disorders, 32(2), 220–241. https://doi.org/10.1521/pedi_2017_31_295

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Salgó, E., Bajzát, B., & Unoka, Z. (2021). Schema modes and their associations with emotion regulation, mindfulness, and self-compassion among patients with personality disorders. Borderline Personality Disorder and Emotion Dysregulation, 8, Article 19. https://doi.org/10.1186/s40479-021-00160-y

Szalai, D. (2014). Pszichoaktív szerhasználók maladaptív sémái, elkerülő megküzdési stílusa és sémamódjai [Maladaptive schemas, avoidant coping style and schema modes of psychoactive substance users] [Master's thesis, Debreceni Egyetem].

Megjegyzés: Nem publikált szakdolgozat; Salgó és mtsai (2021) erre hivatkoznak a magyar SMI forrásaként. Lektorált magyar validálás a keresés idején nem volt fellelhető.

7. Megküzdés (sémamegküzdés)
Mérőeszköz: Sématerápiás megküzdési eszközök: Young Kompenzációs Kérdőív (Young Compensation Inventory, YCI), Young–Rygh Elkerülési Kérdőív (Young–Rygh Avoidance Inventory, YRAI), Sémamegküzdési Kérdőív (Schema Coping Inventory, SCI); általános megküzdés: Konfliktusmegoldó Kérdőív (Ways of Coping Questionnaire, WCQ), Brief COPE

Eredeti források és elméleti háttér
Carver, C. S. (1997). You want to measure coping but your protocol's too long: Consider the Brief COPE. International Journal of Behavioral Medicine, 4(1), 92–100. https://doi.org/10.1207/s15327558ijbm0401_6

Carver, C. S., Scheier, M. F., & Weintraub, J. K. (1989). Assessing coping strategies: A theoretically based approach. Journal of Personality and Social Psychology, 56(2), 267–283. https://doi.org/10.1037/0022-3514.56.2.267

Folkman, S., & Lazarus, R. S. (1985). If it changes it must be a process: Study of emotion and coping during three stages of a college examination. Journal of Personality and Social Psychology, 48(1), 150–170. https://doi.org/10.1037/0022-3514.48.1.150

Lazarus, R. S., & Folkman, S. (1984). Stress, appraisal, and coping. Springer.

Young, J. E. (1995). Young Compensation Inventory (YCI) [Measurement instrument]. Cognitive Therapy Center of New York.

Young, J. E., & Rygh, J. (1994). Young–Rygh Avoidance Inventory (YRAI) [Measurement instrument]. Cognitive Therapy Center of New York.

Nemzetközi pszichometriai és validációs vizsgálatok
Dall'Antonia da Motta, C., Rijo, D., & Pinto-Gouveia, J. (2008). Inventário de Evitamento de Young-Rygh: Estudos de validação e estrutura factorial numa amostra da população geral [Young–Rygh Avoidance Inventory: Validation and factor structure studies in a general population sample]. Psychologica, 49, 108–137. https://doi.org/10.14195/1647-8606_49_7

Gazzomantonio, S., Pellegrini, V., Napoli, E., Ventre, V., Lettori, D., Castelli, E., Basile, B., & Giacomantonio, M. (2024). Validation of the schema coping inventory for dysfunctional coping strategies. Frontiers in Psychology, 15, Article 1441794. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2024.1441794

Karaosmanoğlu, H. A., Soygüt, G., & Kabul, A. (2013). Psychometric properties of the Turkish Young Compensation Inventory. Clinical Psychology & Psychotherapy, 20(2), 171–179. https://doi.org/10.1002/cpp.787

Soygüt, G., Gülüm, İ. V., & Karaosmanoğlu, H. A. (2021). Psychometric properties of the Turkish Young-Rygh Avoidance Inventory. Journal of Cognitive Psychotherapy, 35(1), 6–19. https://doi.org/10.1891/JCPSY-D-19-00024

van Wijk-Herbrink, M. F., Roelofs, J., Broers, N. J., Rijkeboer, M. M., Arntz, A., & Bernstein, D. P. (2018). Validation of Schema Coping Inventory and Schema Mode Inventory in adolescents. Journal of Personality Disorders, 32(2), 220–241. https://doi.org/10.1521/pedi_2017_31_295

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Rózsa, S., Purebl, G., Susánszky, É., Kő, N., Szádóczky, E., Réthelyi, J., Danis, I., Skrabski, Á., & Kopp, M. (2008). A megküzdés dimenziói: A Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja [Dimensions of coping: Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire]. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9(3), 217–241. https://doi.org/10.1556/Mental.9.2008.3.3

Megjegyzés: A YCI, a YRAI és az SCI publikált magyar validálása a keresés idején nem volt fellelhető.

8. Érzelmek (affektivitás és érzelemszabályozás)
Mérőeszköz: A kérdőív tartalmától függően: Pozitív és Negatív Affektivitás Skála (PANAS), Érzelemszabályozási Nehézségek Skála (Difficulties in Emotion Regulation Scale, DERS), Érzelemszabályozás Kérdőív (Emotion Regulation Questionnaire, ERQ), illetve az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (ANPS) az alapérzelmi rendszerekhez

Eredeti források
Davis, K. L., Panksepp, J., & Normansell, L. (2003). The Affective Neuroscience Personality Scales: Normative data and implications. Neuropsychoanalysis, 5(1), 57–69. https://doi.org/10.1080/15294145.2003.10773410

Gratz, K. L., & Roemer, L. (2004). Multidimensional assessment of emotion regulation and dysregulation: Development, factor structure, and initial validation of the Difficulties in Emotion Regulation Scale. Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment, 26(1), 41–54. https://doi.org/10.1023/B:JOBA.0000007455.08539.94

Gross, J. J., & John, O. P. (2003). Individual differences in two emotion regulation processes: Implications for affect, relationships, and well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 85(2), 348–362. https://doi.org/10.1037/0022-3514.85.2.348

Watson, D., Clark, L. A., & Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales. Journal of Personality and Social Psychology, 54(6), 1063–1070. https://doi.org/10.1037/0022-3514.54.6.1063

Nemzetközi validációs vizsgálatok
Thompson, E. R. (2007). Development and validation of an internationally reliable short-form of the Positive and Negative Affect Schedule (PANAS). Journal of Cross-Cultural Psychology, 38(2), 227–242. https://doi.org/10.1177/0022022106297301

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Deák, A., Balázs, R., Fodor, T., Csery, Á., Bulla, Z. H., & Bereczkei, T. (2022). Az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (Affective Neuroscience Personality Scales) magyar változata [The Hungarian version of the Affective Neuroscience Personality Scales]. Magyar Pszichológiai Szemle, 77(3), 361–384. https://doi.org/10.1556/0016.2022.00025

Gyollai, Á., Simor, P., Köteles, F., & Demetrovics, Z. (2011). Psychometric properties of the Hungarian version of the original and the short form of the Positive and Negative Affect Schedule (PANAS). Neuropsychopharmacologia Hungarica, 13(2), 73–79.

Kökönyei, G., Urbán, R., Reinhardt, M., Józan, A., & Demetrovics, Z. (2014). The Difficulties in Emotion Regulation Scale: Factor structure in chronic pain patients. Journal of Clinical Psychology, 70(6), 589–600. https://doi.org/10.1002/jclp.22036

9. Temperamentum és karakter
Mérőeszköz: Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (Temperament and Character Inventory, TCI / TCI-R; rövid magyar változat: TCI-55)

Eredeti források
Cloninger, C. R. (1987). A systematic method for clinical description and classification of personality variants: A proposal. Archives of General Psychiatry, 44(6), 573–588. https://doi.org/10.1001/archpsyc.1987.01800180093014

Cloninger, C. R., Przybeck, T. R., Švrakić, D. M., & Wetzel, R. D. (1994). The Temperament and Character Inventory (TCI): A guide to its development and use. Center for Psychobiology of Personality, Washington University.

Cloninger, C. R., Švrakić, D. M., & Przybeck, T. R. (1993). A psychobiological model of temperament and character. Archives of General Psychiatry, 50(12), 975–990. https://doi.org/10.1001/archpsyc.1993.01820240059008

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Rózsa, S., Kállai, J., Osváth, A., & Bánki, M. Cs. (2005). Temperamentum és karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív felhasználói kézikönyve [Temperament and character: Cloninger's psychobiological model. User's manual of the Cloninger Temperament and Character Inventory]. Medicina Könyvkiadó.

Szabó, G., Szántó, Z., Susánszky, É., & Martos, T. (2016). A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív rövidített magyar változatának (TCI-55) pszichometriai jellemzői hazai mintán [Psychometric properties of the short Hungarian version of Cloninger's Temperament and Character Inventory (TCI-55) in a Hungarian sample]. Psychiatria Hungarica, 31(4), 348–358.

Megjegyzés: További korai hazai adatok: Rózsa, Kő és mtsai (2004) a Psychiatria Hungarica 19. és a Pszichológia 24. évfolyamában; ezek teljes szerzőlistája nem volt ellenőrizhető, ezért nem szerepelnek önálló tételként.

10. Személyiségvonások (Big Five)
Mérőeszköz: Big Five Kérdőív (Big Five Inventory, BFI-44; újabb változat: BFI-2), az ötfaktoros személyiségmodell alapján

Eredeti források és elméleti háttér
Goldberg, L. R. (1990). An alternative "description of personality": The Big-Five factor structure. Journal of Personality and Social Psychology, 59(6), 1216–1229. https://doi.org/10.1037/0022-3514.59.6.1216

John, O. P., & Srivastava, S. (1999). The Big Five trait taxonomy: History, measurement, and theoretical perspectives. In L. A. Pervin & O. P. John (Eds.), Handbook of personality: Theory and research (2nd ed., pp. 102–138). Guilford Press.

John, O. P., Donahue, E. M., & Kentle, R. L. (1991). The Big Five Inventory – Versions 4a and 54. University of California, Berkeley, Institute of Personality and Social Research.

John, O. P., Naumann, L. P., & Soto, C. J. (2008). Paradigm shift to the integrative Big Five trait taxonomy: History, measurement, and conceptual issues. In O. P. John, R. W. Robins, & L. A. Pervin (Eds.), Handbook of personality: Theory and research (3rd ed., pp. 114–158). Guilford Press.

McCrae, R. R., & John, O. P. (1992). An introduction to the five-factor model and its applications. Journal of Personality, 60(2), 175–215. https://doi.org/10.1111/j.1467-6494.1992.tb00970.x

Nemzetközi validációs vizsgálatok
Benet-Martínez, V., & John, O. P. (1998). Los Cinco Grandes across cultures and ethnic groups: Multitrait-multimethod analyses of the Big Five in Spanish and English. Journal of Personality and Social Psychology, 75(3), 729–750. https://doi.org/10.1037/0022-3514.75.3.729

Soto, C. J., & John, O. P. (2017). The next Big Five Inventory (BFI-2): Developing and assessing a hierarchical model with 15 facets to enhance bandwidth, fidelity, and predictive power. Journal of Personality and Social Psychology, 113(1), 117–143. https://doi.org/10.1037/pspp0000096

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Bányai-Nagy, H. (2018). Személyiség, érzelmi intelligencia és élettel való elégedettség [Personality, emotional intelligence and life satisfaction]. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 19(2), 158–175. https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.007

Megjegyzés: A BFI magyar változatának lektorált hazai alkalmazása.

Rózsa, S. (2010). A Big Five Inventory magyar adaptációja [The Hungarian adaptation of the Big Five Inventory] [Unpublished manuscript]. Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Megjegyzés: Nem publikált kézirat; a hazai szakirodalom ezt adja meg a BFI magyar változatának forrásaként.

11. Barátság minősége
Mérőeszköz: McGill Barátság Kérdőív (McGill Friendship Questionnaire – Friend's Functions, MFQ-FF, és Respondent's Affection, MFQ-RA); alternatívák: Friendship Qualities Scale (FQS), Network of Relationships Inventory (NRI)

Eredeti források
Bukowski, W. M., Hoza, B., & Boivin, M. (1994). Measuring friendship quality during pre- and early adolescence: The development and psychometric properties of the Friendship Qualities Scale. Journal of Social and Personal Relationships, 11(3), 471–484. https://doi.org/10.1177/0265407594113011

Furman, W., & Buhrmester, D. (1985). Children's perceptions of the personal relationships in their social networks. Developmental Psychology, 21(6), 1016–1024. https://doi.org/10.1037/0012-1649.21.6.1016

Furman, W., & Buhrmester, D. (2009). The Network of Relationships Inventory: Behavioral Systems Version. International Journal of Behavioral Development, 33(5), 470–478. https://doi.org/10.1177/0165025409342634

Mendelson, M. J., & Aboud, F. E. (1999). Measuring friendship quality in late adolescents and young adults: McGill Friendship Questionnaires. Canadian Journal of Behavioural Science, 31(2), 130–132. https://doi.org/10.1037/h0087080

Parker, J. G., & Asher, S. R. (1993). Friendship and friendship quality in middle childhood: Links with peer group acceptance and feelings of loneliness and social dissatisfaction. Developmental Psychology, 29(4), 611–621. https://doi.org/10.1037/0012-1649.29.4.611

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Kasik, L., Jámbori, S., Gál, Z., & Tóth, E. (2024). Friendship functions in adolescence: Hungarian version of the McGill Friendship Questionnaire. Canadian Journal of School Psychology, 39(2), 151–169. https://doi.org/10.1177/08295735241242591

Kasik, L., Jámbori, S., Tóth, E., & Gál, Z. (2022). Problémamegoldás barátok és nem barátok között serdülők körében [Problem solving between friends and non-friends among adolescents]. Magyar Pszichológiai Szemle, 77(1), 29–52. https://doi.org/10.1556/0016.2022.00002

Kasik, L., Tóth, E., Jámbori, S., & Gál, Z. (2021). Barátságfunkciók serdülőkorban – a McGill Friendship Questionnaire magyar változatának pszichometriai mutatói [Friendship functions in adolescence: Psychometric properties of the Hungarian version of the McGill Friendship Questionnaire]. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 22(4), 331–351. https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.011

12. Értékek
Mérőeszköz: Saját fejlesztésű Értékek kérdőív (132 érték, 13 értékcsoport, 1–6 fokú gyakorisági skála). Mivel nem adaptált nemzetközi eszközről van szó, az alábbi források az elméleti és mérési hátteret adják: Schwartz alapérték-elmélete és Portré Érték Kérdőíve (PVQ, PVQ-RR), Rokeach értékrendszer-elmélete, a karakter-erősségek (VIA) modellje, valamint az értékek szerinti élés (ACT-alapú Valued Living Questionnaire) megközelítése.

Elméleti háttér és nemzetközi mérőeszközök
Peterson, C., & Seligman, M. E. P. (2004). Character strengths and virtues: A handbook and classification. American Psychological Association; Oxford University Press.

Rokeach, M. (1973). The nature of human values. Free Press.

Schwartz, S. H. (1992). Universals in the content and structure of values: Theoretical advances and empirical tests in 20 countries. Advances in Experimental Social Psychology, 25, 1–65. https://doi.org/10.1016/S0065-2601(08)60281-6

Schwartz, S. H. (2012). An overview of the Schwartz theory of basic values. Online Readings in Psychology and Culture, 2(1). https://doi.org/10.9707/2307-0919.1116

Schwartz, S. H., & Cieciuch, J. (2022). Measuring the refined theory of individual values in 49 cultural groups: Psychometrics of the Revised Portrait Value Questionnaire. Assessment, 29(5), 1005–1019. https://doi.org/10.1177/1073191121998760

Schwartz, S. H., Cieciuch, J., Vecchione, M., Davidov, E., Fischer, R., Beierlein, C., Ramos, A., Verkasalo, M., Lönnqvist, J.-E., Demirutku, K., Dirilen-Gumus, O., & Konty, M. (2012). Refining the theory of basic individual values. Journal of Personality and Social Psychology, 103(4), 663–688. https://doi.org/10.1037/a0029393

Schwartz, S. H., Melech, G., Lehmann, A., Burgess, S., Harris, M., & Owens, V. (2001). Extending the cross-cultural validity of the theory of basic human values with a different method of measurement. Journal of Cross-Cultural Psychology, 32(5), 519–542. https://doi.org/10.1177/0022022101032005001

Wilson, K. G., Sandoz, E. K., Kitchens, J., & Roberts, M. (2010). The Valued Living Questionnaire: Defining and measuring valued action within a behavioral framework. The Psychological Record, 60(2), 249–272. https://doi.org/10.1007/BF03395706

Hazai értékkutatás
Füstös, L., & Szakolczai, Á. (1994). Értékek változásai Magyarországon 1978–1993: Kontinuitás és diszkontinuitás a kelet-közép-európai átmenetben [Changes in values in Hungary 1978–1993: Continuity and discontinuity in the East-Central European transition]. Szociológiai Szemle, 4(1), 57–90.

Váriné Szilágyi, I. (1987). Az ember, a világ és az értékek világa [Man, the world and the world of values]. Gondolat.

13. Az élet értelme
Mérőeszköz: Élet Értelme Kérdőív (Meaning in Life Questionnaire, MLQ; 10 tétel, Megélés és Keresés alskála); kiegészítő eszköz: Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test, PIL)

Eredeti források és elméleti háttér
Crumbaugh, J. C., & Maholick, L. T. (1964). An experimental study in existentialism: The psychometric approach to Frankl's concept of noogenic neurosis. Journal of Clinical Psychology, 20(2), 200–207. https://doi.org/10.1002/1097-4679(196404)20:2<200::AID-JCLP2270200203>3.0.CO;2-U

Frankl, V. E. (2006). Man's search for meaning. Beacon Press. (Original work published 1946)

Steger, M. F., Frazier, P., Oishi, S., & Kaler, M. (2006). The Meaning in Life Questionnaire: Assessing the presence of and search for meaning in life. Journal of Counseling Psychology, 53(1), 80–93. https://doi.org/10.1037/0022-0167.53.1.80

Nemzetközi validációs vizsgálatok
Steger, M. F., & Kashdan, T. B. (2007). Stability and specificity of meaning in life and life satisfaction over one year. Journal of Happiness Studies, 8(2), 161–179. https://doi.org/10.1007/s10902-006-9011-8

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Konkolÿ Thege, B., & Martos, T. (2006). Az Életcél Kérdőív magyar változatának jellemzői [Purpose in Life Test: Characteristics of the Hungarian adaptation]. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 153–169. https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.1

Martos, T., & Konkolÿ Thege, B. (2012). Aki keres, és aki talál – az élet értelmessége keresésének és megélésének mérése az Élet Értelme Kérdőív magyar változatával [Those who search and those who find: Assessing the presence of and search for meaning in life with the Hungarian version of the Meaning in Life Questionnaire]. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1), 125–149. https://doi.org/10.1556/MPSzle.67.2012.1.8

14. Boldogság (szubjektív jóllét)
Mérőeszköz: Oxfordi Boldogság Kérdőív (Oxford Happiness Questionnaire, OHQ, 29 tétel), Szubjektív Boldogság Skála (Subjective Happiness Scale, SHS); kapcsolódó eszközök: Élettel való Elégedettség Skála (SWLS), Boldogság Orientáció Skála (OTH)

Eredeti források
Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., & Griffin, S. (1985). The Satisfaction With Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 71–75. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4901_13

Hills, P., & Argyle, M. (2002). The Oxford Happiness Questionnaire: A compact scale for the measurement of psychological well-being. Personality and Individual Differences, 33(7), 1073–1082. https://doi.org/10.1016/S0191-8869(01)00213-6

Lyubomirsky, S., & Lepper, H. S. (1999). A measure of subjective happiness: Preliminary reliability and construct validation. Social Indicators Research, 46(2), 137–155. https://doi.org/10.1023/A:1006824100041

Peterson, C., Park, N., & Seligman, M. E. P. (2005). Orientations to happiness and life satisfaction: The full life versus the empty life. Journal of Happiness Studies, 6(1), 25–41. https://doi.org/10.1007/s10902-004-1278-z

Magyar adaptáció és hazai alkalmazás
Martos, T., Sallay, V., Désfalvi, J., Szabó, T., & Ittzés, A. (2014). Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői [Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Satisfaction with Life Scale (SWLS-H)]. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 289–303. https://doi.org/10.1556/Mental.15.2014.3.9

Szabo, A. (2019). Validity of the Hungarian version of the Subjective Happiness Scale (SHS-HU). Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 20(2), 180–201. https://doi.org/10.1556/0406.20.2019.010

Szondy, M., & Martos, T. (2014). A boldogság három arca: A Boldogság Orientáció Skála magyar változatának validálása [The three faces of happiness: Psychometric properties of the Hungarian version of the Orientations to Happiness Scale]. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(3), 229–243. https://doi.org/10.1556/Mental.15.2014.3.5

Vargha, A., Zábó, V., Török, R., & Oláh, A. (2020). A jóllét és a mentális egészség mérése: A Mentális Egészség Teszt [Measuring well-being and mental health: The Mental Health Test]. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(3), 281–322. https://doi.org/10.1556/0406.21.2020.014

Megjegyzés: Az OHQ-nak a keresés idején nem volt fellelhető lektorált magyar validálása; a SHS-HU, a SWLS-H és a MET validált hazai alternatívák.