Felhasznált irodalom
§ Young, J. E., Klosko, J. S., & Weishaar, M. E. (2003). Schema Therapy: A Practitioner’s Guide. New York: Guilford Press. — A sématerápia és a 18 korai maladaptív séma alapműve. guilford.com, * A practitioner's guide
§ Louis, J. P., Wood, A. M., Lockwood, G., Ho, M.-H. R., & Ferguson, E. (2018). Positive clinical psychology and Schema Therapy (ST): The development of the Young Positive Schema Questionnaire (YPSQ)… Psychological Assessment, 30(9), 1199–1213. — A pozitív sémák önálló konstruktum-voltának alapkutatása. doi.org/10.1037/pas0000567
§ Bach, B., Lockwood, G., & Young, J. E. (2018). A new look at the schema therapy model: organization and role of early maladaptive schemas. Cognitive Behaviour Therapy, 47(4), 328–349. — A sématartományok empirikus újravizsgálata. doi.org/10.1080/16506073.2017.1410566
§ Videler, A. C., van Royen, R. J. J., Legra, M. J. H., & Ouwens, M. A. (2020). Positive schemas in schema therapy with older adults… Behavioural and Cognitive Psychotherapy, 48(4), 481–491. — A pozitív sémák és az Egészséges Felnőtt mód integrációja. doi.org/10.1017/S1352465820000077
§ van Donzel, L., Claassen, A.-M., Ouwens, M. A., et al. (2026). Positive Constructs in Schema Therapy: A Scoping Review. Journal of Clinical Psychology. — A pozitív sémák jelenlegi kutatási összefoglalója; megerősíti a táblázat bővített sémaszerkezetét. doi.org/10.1002/jclp.70111
§ Rafaeli, E., Bernstein, D. P., & Young, J. E. (2011). Schema Therapy: Distinctive Features. London: Routledge. — Tömör áttekintés a komplementer pozitív sémák fogalmával. doi.org/10.4324/9780203841709
§ Unoka Zs., Rózsa S., Fábián Á., Mervó B., & Simon L. (2004). A Young-féle Séma Kérdőív… pszichometriai jellemzőinek vizsgálata. Psychiatria Hungarica, 19(3), 244–256. — Magyar adaptáció és normatív/pszichometriai adatok.
§ Joan
M. Farrell & Ida A.
Shaw & Wendy
T. Behary & Jeffrey
E. Young Experiencing Schema Therapy from the Inside Out: A Self-Practice/Self-Reflection Workbook for Therapists
§ Genderen & Hannie van & Jacob & Gitta & Seebauer & Laura: Breaking negative thinking patterns : a schema therapy
self-help and support book
§ Unoka Zsolt és társai: Sématerápia (Magyar
Pszichológiai Szemle, 2011, 66. 1. 31–45. DOI: 10. 1556/MPSzle. 66. 2011. 1. 3.
)
§ Maladaptive Schema Scale (MSS) - 1.4
§ MMS User’s Manual and Psychometric Development (v1.4)
§ Eredeti
angol nyelvű MSS kérdőív
§ Vágyi Petra "Sémáink fogságában" c.
könyve
§ Vankó
Tünde: Kötődés és korai maladaptív sémák vizsgálata egyes pszichés
zavarokban (2012.)
§ Dr. David C.
Bricker és Dr. Jeffrey E. Young nyomán, módosította: Dr. Ozgur Yalcin:
"Bevezető útmutató a sématerápiához"
Források: https://doi.org/10.1080/00050067.2021.1979885
https://www.anima.com.au/schema és
https://www.anima.com.au/s/An-Introductory-Guide-to-Schema-Therapy-Adapted-for-use-with-the-YSQ-R-V43-2310202331.pdf
§ Problémamegoldó
stratégiák háttere
§ https://schematherapysociety.org/Books
§ https://www.schematherapy.com/id111.htm
§ https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0092656614000506?via%3Dihub
§ https://novopsych.com/?swp_form%5Bform_id%5D=1&s=schema+therapy
§ https://mentalfitnessguru.hu/tudomany/emberi-semak-a-viselkedesunk-es-szokasaink-alapjai/
§ https://mbti-lelektanitipusok.hu/mbti-alapjai/
§ Dr. Vankó Tünde és Galgóczy Katalin:
A sématerápia gyakorlati kézikönyve (2025)
§ David Keirsey, Marilyn M. Bates: Please Understand Me: Character
& Temperament Types
§ Irvin D. Yalom: Egzisztenciális
pszichoterápia (4. kiadás, 2025)
§ Ekman hivatalos oldala – Az
univerzális alapérzelmek (öröm, szomorúság, harag, félelem, meglepetés, undor,
valamint megvetés) részletes bemutatása:
https://www.paulekman.com/universal-emotions/
§ Ekman: An Argument for Basic Emotions
(1992) – Klasszikus tanulmány: https://www.paulekman.com/wp-content/uploads/2013/07/An-Argument-For-Basic-Emotions.pdf
§ Verywell Mind összefoglaló (Ekman 6
alapérzelme): https://www.verywellmind.com/an-overview-of-the-types-of-emotions-4163976
§ Plutchik Wheel of Emotions –
Részletes magyarázat a nyolc alapérzelemről és a kerékről: https://positivepsychology.com/emotion-wheel/
§ Seconds – Plutchik Wheel: https://www.6seconds.org/2025/02/06/plutchik-wheel-emotions/
§ Wikipedia (Plutchik) – Áttekintés a
modellről: https://en.wikipedia.org/wiki/Robert_Plutchik
§ Gloria Willcox Feelings Wheel
(érzelmek finomabb felosztása, gyakran használatos kérdőívekben): https://allthefeelz.app/feeling-wheel/
§ Atlas of Emotions (Ekman és lánya
projektje, interaktív eszköz): https://atlasofemotions.org/
§ PMC cikk: Basic Emotions: A
Reconstruction: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4840933/
§ Pszichoglóbusz: Az alapérzelmek
világa (Ekman és Oatley modellek): https://pszichoglobusz.blogger.hu/2020/12/02/az-alaperzelmek-vilaga
§ Asszertív Akadémia: Érzések listája
(Ekman-modell és részletes lista): https://asszertivakademia.hu/erzesek-listaja/
§ Egyéniségépítés: Alapérzelmek: https://www.egyenisegepites.hu/alap-erzelmek/
§ https://www.myersbriggs.org/my-mbti-personality-type/the-16-mbti-personality-types/
§ https://personalityjunkie.com/
§ https://mypersonality.net/personality-type
§ https://eu.themyersbriggs.com/en/tools/MBTI/MBTI-personality-Types
§ https://www.mbtionline.com/en-US/MBTI-Types/All-about-the-Myers-Briggs-types
§ https://www.verywellmind.com/
§ https://www.simplypsychology.org/the-myers-briggs-type-indicator.html
§ https://16personalities.com/
§ https://www.psychologyjunkie.com/
International Human Genome Sequencing Consortium (2004). Finishing the euchromatic sequence of the human genome. Nature, 431(7011), 931–945
Hivatkozás a humán DNS magas fokú azonosságára (kb. 99,9%) az egyedek között.
Cannon, W. B. (1932). The wisdom of the body. W. W. Norton & Company
A homeosztázis fogalmának klasszikus megfogalmazása.
Ekman, P., & Friesen, W. V. (1971). Constants across cultures in the face and emotion. Journal of Personality and Social Psychology, 17(2), 124–129.
Ekman, P. (2003). Emotions revealed: Recognizing faces and feelings to improve communication and emotional life. Times Books / Henry Holt
Magyarul: Leleplezett érzelmek (Kelly Kiadó, 2011). Az alapérzelmek keresztkulturális azonosíthatóságának összegzése.
Eisenberger, N. I., Lieberman, M. D., & Williams, K. D. (2003). Does rejection hurt? An fMRI study of social exclusion. Science, 302(5643), 290–292.
A fizikai és érzelmi (társas) fájdalom közös neurális hálózatainak (anterior cinguláris kéreg, inzula) kísérleti kimutatása.
Nagel, T. (1974). What is it like to be a bat?. The Philosophical Review, 83(4), 435–450
A szubjektív, első személyű tudat („qualia") klasszikus filozófiai megfogalmazása.
Chomsky, N. (1965). Aspects of the theory of syntax. MIT Press
A „nyelvi készenlét" (Language Acquisition Device, LAD) és az univerzális grammatika elmélete.
Pinker, S. (1994). The language instinct: How the mind creates language. William Morrow
Magyarul: A nyelvi ösztön (Typotex, 1999/2006).
Suddendorf, T., & Corballis, M. C. (2007). The evolution of foresight: What is mental time travel, and is it unique to humans?. Behavioral and Brain Sciences, 30(3), 299–313.
A „mentális időutazás" (jövőre irányuló tervezés) képességéről.
Bowlby, J. (1969). Attachment and loss, Vol. 1: Attachment. Basic Books
Ainsworth, M. D. S., Blehar, M. C., Waters, E., & Wall, S. (1978). Patterns of attachment: A psychological study of the Strange Situation. Lawrence Erlbaum
Baumeister, R. F., & Leary, M. R. (1995). The need to belong: Desire for interpersonal attachments as a fundamental human motivation. Psychological Bulletin, 117(3), 497–529.
A kötődési-tartozási szükséglet univerzalitásának összefoglaló elmélete.
Holt-Lunstad, J., Smith, T. B., & Layton, J. B. (2010). Social relationships and mortality risk: A meta-analytic review. PLoS Medicine, 7(7), e1000316.
Holt-Lunstad, J., Smith, T. B., Baker, M., Harris, T., & Stephenson, D. (2015). Loneliness and social isolation as risk factors for mortality: A meta-analytic review. Perspectives on Psychological Science, 10(2), 227–237.
A magány és társas izoláció mortalitási kockázatának metaanalitikus áttekintése. A „magány ugyanannyira káros, mint napi 15 cigaretta" populáris megfogalmazás ebből a 2010-es meta-analízisből származik; megjegyzendő, hogy Smith, Holt-Lunstad és Kawachi (2023, American Journal of Epidemiology, 192(8), 1238–1242) maguk is rámutattak, hogy ez a benchmark figyelemfelhívásra alkalmas, de szigorú epidemiológiai értelemben a cigaretta hatása valamivel erősebbnek bizonyul. A társas kapcsolatok robusztus mortalitási védőhatása ettől függetlenül jól dokumentált.
Heidegger, M. (1927). Sein und Zeit. Max Niemeyer Verlag
Magyarul: Lét és idő (Gondolat, 1989; Osiris, 2001). Az időbeliség, a halálra-rendeltség és a „Dasein" egzisztenciális analitikája.
Sartre, J.-P. (1943). L'Être et le néant. Gallimard
Magyarul: A lét és a semmi (L'Harmattan, 2006). A szabadság és felelősség kettősének filozófiai megalapozása.
Yalom, I. D. (1980). Existential psychotherapy. Basic Books
Az egzisztenciális adottságok (halál, szabadság, izoláció, értelmetlenség) pszichoterápiás összegzése.
McAdams, D. P. (1993). The stories we live by: Personal myths and the making of the self. William Morrow
A narratív identitás elmélete – minden ember „önmagáról szóló történetet" alkot.
Hauser, M. D. (2006). Moral minds: How nature designed our universal sense of right and wrong. Ecco / HarperCollins
Haidt, J. (2012). The righteous mind: Why good people are divided by politics and religion. Pantheon Books
Magyarul: Az igazságos elme (Akadémiai Kiadó, 2013). A morális alapok elmélete (Moral Foundations Theory): kár, méltányosság, tekintély, lojalitás, szentség (és szabadság).
Henrich, J. (2020). The WEIRDest people in the world: How the West became psychologically peculiar and particularly prosperous. Farrar, Straus and Giroux
A morális és kognitív „univerzáliák" kritikus vizsgálata: mely jegyek valóban egyetemesek, és melyek a nyugati (WEIRD) kultúrák sajátosságai.
Deci, E. L., & Ryan, R. M. (1985). Intrinsic motivation and self-determination in human behavior. Plenum Press
Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68–78.
A Self-Determination Theory (SDT) három alappillére: autonómia, kompetencia, kapcsolódás.
Frankl, V. E. (1946). …trotzdem Ja zum Leben sagen: Ein Psychologe erlebt das Konzentrationslager. Verlag für Jugend und Volk
Magyarul: ...mégis mondj igent az életre! (Pszichoteam, 1988; Európa, 2007). Eredeti angol címe: Man's Search for Meaning. Frankl logoterápiájának alapműve.
Frankl, V. E. (1969). The will to meaning: Foundations and applications of logotherapy. New American Library
Magyarul: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben (Jel Kiadó, 1996). Az értelem három forrása: alkotás, élmény, attitűd a szenvedéshez.
Antonovsky, A. (1979). Health, stress, and coping. Jossey-Bass
Antonovsky, A. (1987). Unraveling the mystery of health: How people manage stress and stay well. Jossey-Bass
A Sense of Coherence (SOC) három komponense: érthetőség (comprehensibility), kezelhetőség (manageability), jelentőség (meaningfulness).
Maslow, A. H. (1971). The farther reaches of human nature. Viking Press
A transzcendencia mint a pszichológiai szükségletek csúcsa (későbbi „Z-elmélet").
Ricœur, P. (1990). Soi-même comme un autre. Éditions du Seuil
Magyarul: A személy (Európa, 2011), illetve részletek magyarul több kötetben. A narratív identitás filozófiai elmélete.
McAdams, D. P., & McLean, K. C. (2013). Narrative identity. Current Directions in Psychological Science, 22(3), 233–238.
Becker, E. (1973). The denial of death. Free Press
A halálra-rendeltség és a kulturális értelemképzés kapcsolatának pszichoanalitikus-antropológiai elemzése.
Diener, E. (1984). Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95(3), 542–575.
Diener, E., Suh, E. M., Lucas, R. E., & Smith, H. L. (1999). Subjective well-being: Three decades of progress. Psychological Bulletin, 125(2), 276–302.
Seligman, M. E. P. (2011). Flourish: A visionary new understanding of happiness and well-being. Free Press
A PERMA-modell: Positive emotions, Engagement, Relationships, Meaning, Accomplishment.
Lyubomirsky, S. (2008). The how of happiness: A scientific approach to getting the life you want. Penguin Press
Magyarul: Hogyan legyünk boldogok? (Ursus Libris, 2008). A „40%-os szándékos cselekvés" elmélete.
Waldinger, R. J., & Schulz, M. S. (2023). The good life: Lessons from the world's longest scientific study of happiness. Simon & Schuster
A Harvard Study of Adult Development (1938–) hosszú távú következtetéseinek könyv formájú összegzése. A „meleg, bizalmas kapcsolatok a tartós boldogság legerősebb előrejelzői" tézis fő hivatkozási alapja.
Vaillant, G. E. (2012). Triumphs of experience: The men of the Harvard Grant Study. Harvard University Press / Belknap
A Harvard-tanulmány korábbi igazgatójának összefoglalója.
Maslow, A. H. (1943). A theory of human motivation. Psychological Review, 50(4), 370–396.
Kahneman, D., & Deaton, A. (2010). High income improves evaluation of life but not emotional well-being. Proceedings of the National Academy of Sciences, 107(38), 16489–16493.
A jövedelem és boldogság klasszikus „küszöb-tézise". Vö. Killingsworth, Kahneman és Mellers (2023) későbbi újraértékelése, amely árnyalja, de nem cáfolja az eredeti megállapítást.
Brickman, P., & Campbell, D. T. (1971). Hedonic relativism and planning the good society. In M. H. Appley (Ed.), Adaptation-level theory (pp. 287–305). Academic Press.
A hedonikus alkalmazkodás („hedonic treadmill") elmélete.
Bandura, A. (1977). Self-efficacy: Toward a unifying theory of behavioral change. Psychological Review, 84(2), 191–215.
Csíkszentmihályi, M. (1990). Flow: The psychology of optimal experience. Harper & Row
Magyarul: Flow – Az áramlat (Akadémiai Kiadó, 1997).
Seligman, M. E. P. (1975). Helplessness: On depression, development, and death. W. H. Freeman
A tanult tehetetlenség (learned helplessness) elmélete.
Fredrickson, B. L. (2001). The role of positive emotions in positive psychology: The broaden-and-build theory of positive emotions. American Psychologist, 56(3), 218–226.
Fredrickson, B. L. (2009). Positivity: Top-notch research reveals the 3-to-1 ratio that will change your life. Crown
Fredrickson, B. L., & Losada, M. F. (2005). Positive affect and the complex dynamics of human flourishing. American Psychologist, 60(7), 678–686.
Brown, N. J. L., Sokal, A. D., & Friedman, H. L. (2013). The complex dynamics of wishful thinking: The critical positivity ratio. American Psychologist, 68(9), 801–813.
Kritikus megjegyzés: A „3:1 arány" matematikai megalapozását (a Lorenz-egyenletek alkalmazását) Brown, Sokal és Friedman (2013) megcáfolták; a folyóirat (American Psychologist) 2013-ban részleges visszavonást (correction) közölt – l. Fredrickson és Losada (2013), American Psychologist, 68(9), 822. Fredrickson maga is elismerte, hogy a precíz matematikai forma nem tartható, de fenntartotta, hogy empirikusan robusztus mintázat, miszerint a tartós jóllét együttjár a pozitív érzelmek jelentős túlsúlyával. A tanulmányunkban ezért „nagyjából 3:1" formában és a pontos szám vitatottságának jelzésével szerepel.
Kabat-Zinn, J. (1990). Full catastrophe living: Using the wisdom of your body and mind to face stress, pain, and illness. Delta
Brown, K. W., & Ryan, R. M. (2003). The benefits of being present: Mindfulness and its role in psychological well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 84(4), 822–848.
Masten, A. S. (2001). Ordinary magic: Resilience processes in development. American Psychologist, 56(3), 227–238.
Seligman, M. E. P. (1990). Learned optimism: How to change your mind and your life. Knopf
Az „optimista magyarázati stílus" elmélete.
Emmons, R. A., & McCullough, M. E. (2003). Counting blessings versus burdens: An experimental investigation of gratitude and subjective well-being in daily life. Journal of Personality and Social Psychology, 84(2), 377–389.
A hála kísérleti hatásvizsgálata a szubjektív jóllétre.
Festinger, L. (1954). A theory of social comparison processes. Human Relations, 7(2), 117–140.
de Botton, A. (2004). Status anxiety. Pantheon Books
Magyarul: Státuszszorongás (Európa, 2005). A modern státuszverseny pszichológiai-kulturális elemzése.
Henrich, J., Heine, S. J., & Norenzayan, A. (2010). The weirdest people in the world?. Behavioral and Brain Sciences, 33(2–3), 61–83.
A pszichológiai kutatások mintavételi torzítása (WEIRD: Western, Educated, Industrialized, Rich, Democratic). Kulcsforrás a kulturális réteg és az egyetemes mélystruktúra elkülönítéséhez.
Hofstede, G. (2001). Culture's consequences: Comparing values, behaviors, institutions, and organizations across nations (2nd ed.). Sage
Az individualizmus–kollektivizmus és más kulturális dimenziók klasszikus modellje.
Baumeister, R. F., Vohs, K. D., Aaker, J. L., & Garbinsky, E. N. (2013). Some key differences between a happy life and a meaningful life. The Journal of Positive Psychology, 8(6), 505–516.
A boldog és értelmes élet közti empirikus megkülönböztetés egyik központi tanulmánya.
Steger, M. F., Frazier, P., Oishi, S., & Kaler, M. (2006). The meaning in life questionnaire: Assessing the presence of and search for meaning in life. Journal of Counseling Psychology, 53(1), 80–93.
Erikson, E. H. (1950). Childhood and society. W. W. Norton
A pszichoszociális fejlődés szakaszai – köztük a bizalom vs. bizalmatlanság, autonómia vs. szégyen szakaszok, amelyek a biztonság és autonómia egyensúlyának fejlődéslélektani alapját adják.
Fromm, E. (1941). Escape from freedom. Farrar & Rinehart
Magyarul: A szabadság elviselhetetlen terhe / Menekülés a szabadság elől (Napvilág, 1993; Akadémiai Kiadó, 2002). A biztonság és autonómia közti emberi feszültség klasszikus elemzése.
Schwartz, B. (2004). The paradox of choice: Why more is less. Ecco / HarperCollins
Magyarul: A választás
paradoxona (HVG Könyvek, 2006). A túl sok autonómia pszichológiai költségeiről.
Paul Ekman
és az alapérzelmek klasszikus modellje:
Ekman
hivatalos oldala – Az univerzális alapérzelmek (öröm, szomorúság, harag,
félelem, meglepetés, undor, valamint megvetés) részletes bemutatása:
https://www.paulekman.com/universal-emotions/
Ekman: An
Argument for Basic Emotions (1992) – Klasszikus tanulmány:
https://www.paulekman.com/wp-content/uploads/2013/07/An-Argument-For-Basic-Emotions.pdf
Verywell
Mind összefoglaló (Ekman 6 alapérzelme):
https://www.verywellmind.com/an-overview-of-the-types-of-emotions-4163976
Robert
Plutchik érzelmi kerék modellje
Plutchik
Wheel of Emotions – Részletes magyarázat a nyolc alapérzelemről és a
kerékről: https://positivepsychology.com/emotion-wheel/
Seconds –
Plutchik Wheel: https://www.6seconds.org/2025/02/06/plutchik-wheel-emotions/
Wikipedia
(Plutchik) – Áttekintés a modellről: https://en.wikipedia.org/wiki/Robert_Plutchik
Érzelem-kerék
és gyakorlati eszközök
Gloria
Willcox Feelings Wheel (érzelmek finomabb felosztása, gyakran használatos
kérdőívekben): https://allthefeelz.app/feeling-wheel/
Tudományos
áttekintések és cikkek
Atlas of Emotions
(Ekman és lánya projektje, interaktív eszköz):
https://atlasofemotions.org/
PMC cikk:
Basic Emotions: A Reconstruction: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4840933/
Magyar
nyelvű források
Pszichoglóbusz:
Az alapérzelmek világa (Ekman és Oatley modellek): https://pszichoglobusz.blogger.hu/2020/12/02/az-alaperzelmek-vilaga
Asszertív
Akadémia: Érzések listája (Ekman-modell és részletes lista): https://asszertivakademia.hu/erzesek-listaja/
Egyéniségépítés:
Alapérzelmek: https://www.egyenisegepites.hu/alap-erzelmek/
Az irányzat elsődleges forrásai, amelyekből az értékmunka fogalmi kerete származik.
Hayes, S. C., Strosahl, K. D., & Wilson, K. G. (1999). Acceptance and Commitment Therapy: An experiential approach to behavior change. New York: Guilford Press.
Az ACT alapító műve, amely először fejti ki a pszichológiai rugalmasság modelljét és benne az értékek mint cselekvési irányok szerepét.
Hayes, S. C., Strosahl, K. D., & Wilson, K. G. (2012). Acceptance and Commitment Therapy: The process and practice of mindful change (2nd ed.). New York: Guilford Press.
A jelentősen átdolgozott második kiadás; a hexaflex-modell és az értéktisztázás aktuális, kifinomultabb leírása. A szakmai standardnak számító alapszöveg.
Hayes, S. C., Luoma, J. B., Bond, F. W., Masuda, A., & Lillis, J. (2006). Acceptance and Commitment Therapy: Model, processes and outcomes. Behaviour Research and Therapy, 44(1), 1–25.
Tömör, sokat hivatkozott áttekintés a modellről és a hat alapfolyamatról, köztük az értékekről — ideális belépő a szakirodalomba.
Azok a munkák, amelyek kifejezetten az értékek fogalmát, viselkedéselemzési hátterét és klinikai szerepét tárgyalják.
Wilson, K. G., & Murrell, A. R. (2004). Values work in acceptance and commitment therapy: Setting a course for behavioral treatment. In S. C. Hayes, V. M. Follette, & M. M. Linehan (Eds.), Mindfulness and acceptance: Expanding the cognitive-behavioral tradition (pp. 120–151). New York: Guilford Press.
Az értékmunka egyik legtöbbet idézett önálló kifejtése; a Valued Living Questionnaire szerzője szerint ez adja meg a values-munka „ízét”.
Plumb, J. C., Stewart, I., Dahl, J., & Lundgren, T. (2009). In search of meaning: Values in modern clinical behavior analysis. The Behavior Analyst, 32(1), 85–103.
Az értékek funkcionális, viselkedéselemzési definícióját adja, és elhatárolja az értéket a céltól — elméleti alapvetés az értéktisztázáshoz.
Dahl, J. C., Plumb, J. C., Stewart, I., & Lundgren, T. (2009). The art and science of valuing in psychotherapy: Helping clients discover, explore, and commit to valued action using acceptance and commitment therapy. Oakland, CA: New Harbinger.
Az egyetlen, kifejezetten az értékmunkának szentelt monográfia; terapeutáknak szóló, de elméletileg is alapos kézikönyv az értéktisztázás teljes folyamatáról.
A céltábla (Bull’s Eye) és más eszközök eredeti, validáló közleményei, valamint a mérőeszközöket áttekintő szisztematikus összefoglalók.
Wilson, K. G., Sandoz, E. K., Kitchens, J., & Roberts, M. (2010). The Valued Living Questionnaire: Defining and measuring valued action within a behavioral framework. The Psychological Record, 60(2), 249–272.
A VLQ bemutató és validáló cikke; a kérdőív tíz életterületen méri az értékek fontosságát és a tényleges cselekvés összhangját. A cikk magát a kérdőívet is tartalmazza.
Lundgren, T., Luoma, J. B., Dahl, J., Strosahl, K., & Melin, L. (2012). The Bull’s-Eye Values Survey: A psychometric evaluation. Cognitive and Behavioral Practice, 19(4), 518–526.
A dokumentumban szereplő céltábla (Bull’s Eye) technika eredeti, validált forrása; az értékek, az érték–cselekvés eltérés és az akadályok mérésére.
Barrett, K., O’Connor, M., & McHugh, L. (2019). A systematic review of values-based psychometric tools within acceptance and commitment therapy (ACT). The Psychological Record, 69, 457–485.
Szisztematikus áttekintés az ACT-ban használt értékmérő eszközökről — hasznos, ha választani szeretnél a kérdőívek közül.
Reilly, E. D., Ritzert, T. R., Scoglio, A. A. J., Mote, J., Fukuda, S. D., Ahern, M. E., & Kelly, M. M. (2019). A systematic review of values measures in acceptance and commitment therapy research. Journal of Contextual Behavioral Science, 12, 290–304.
A másik átfogó áttekintés az értékmérőkről; jól kiegészíti Barrett és munkatársai összefoglalóját, és rávilágít a mérés módszertani kérdéseire.
Terapeutáknak és segítő szakembereknek szóló, technikákban és gyakorlatokban gazdag kötetek.
Harris, R. (2019). ACT made simple: An easy-to-read primer on acceptance and commitment therapy (2nd ed.). Oakland, CA: New Harbinger. (Első kiadás: 2009.)
A legnépszerűbb gyakorlati bevezető; közérthető, gyakorlatorientált, számos értéktisztázó feladattal és letölthető munkalappal. Erősen ajánlott kezdő- és haladó szinten egyaránt.
Luoma, J. B., Hayes, S. C., & Walser, R. D. (2017). Learning ACT: An acceptance and commitment therapy skills-training manual for therapists (2nd ed.). Oakland, CA: New Harbinger. (Első kiadás: 2007.)
Készségfejlesztő tréningkézikönyv terapeutáknak, gyakorlatokkal és az értékmunka lépésről lépésre történő tanításával.
Stoddard, J. A., & Afari, N. (2014). The big book of ACT metaphors: A practitioner’s guide to experiential exercises and metaphors in acceptance and commitment therapy. Oakland, CA: New Harbinger.
Metaforák és élménygyakorlatok gazdag gyűjteménye; több fejezet kifejezetten az értékek megvilágítását és átélhetővé tételét szolgálja.
Wilson, K. G., & DuFrene, T. (2008). Mindfulness for two: An acceptance and commitment therapy approach to mindfulness in psychotherapy. Oakland, CA: New Harbinger.
A jelenlét és az értékmunka kapcsolatát mélyíti el; finom, terápiás kapcsolatra fókuszáló megközelítés az értékek feltárásához.
Laikus olvasónak szóló, önállóan is használható kötetek; ezek a leginkább hozzáférhető belépési pontok az értéktisztázáshoz.
Harris, R. (2007). The happiness trap: How to stop struggling and start living. Boston: Trumpeter. — Magyarul: A boldogságcsapda (ford. Kerekes Mónika; Illia & Co. Kiadó, 2010). Átdolgozott, bővített kiadás: Bioenergetic Kiadó, 2022.
A legismertebb ACT-alapú önsegítő könyv, önálló fejezetekkel az értékek felismeréséről (pl. „Az élet értékei” kérdőív, „A céltábla közepe”). Kiváló kiindulópont magyarul is.
Harris, R. Ha beüt a valóság (The Reality Slap / When Life Hits Hard). Budapest: Bioenergetic Kiadó.
Veszteség, krízis és nehéz időszakok kezelése ACT-szemlélettel; az értékvezérelt cselekvés szerepét hangsúlyozza nehéz körülmények között is.
Harris, R. (2010). The confidence gap: A guide to overcoming fear and self-doubt. Boston: Trumpeter.
Az önbizalom és a félelem ACT-alapú kezelése; a „cselekedj az értékeid szerint, ne a magabiztosságra várva” elv kifejtése — szorosan kapcsolódik az értékmunkához.
Hayes, S. C., & Smith, S. (2005). Get out of your mind and into your life: The new acceptance and commitment therapy. Oakland, CA: New Harbinger.
Az ACT megalkotójának önsegítő munkafüzete; sok gyakorlattal, köztük értéktisztázókkal — közvetlenül a forrásból.
Metaanalízisek és áttekintések, amelyek az ACT (és benne az értékmunka) bizonyítékalapját foglalják össze.
A-Tjak, J. G. L., Davis, M. L., Morina, N., Powers, M. B., Smits, J. A. J., & Emmelkamp, P. M. G. (2015). A meta-analysis of the efficacy of acceptance and commitment therapy for clinically relevant mental and physical health problems. Psychotherapy and Psychosomatics, 84(1), 30–36.
Sokat hivatkozott metaanalízis: az ACT hatékonyabb a várólistánál és a szokásos ellátásnál többféle klinikai problémában. Jó összefoglaló a bizonyítékokról.
Gloster, A. T., Walder, N., Levin, M. E., Twohig, M. P., & Karekla, M. (2020). The empirical status of acceptance and commitment therapy: A review of meta-analyses. Journal of Contextual Behavioral Science, 18, 181–192.
A metaanalízisek metaanalízise: naprakész, átfogó kép az ACT empirikus státuszáról különböző zavarok és összehasonlító csoportok mentén.
Ingyenes munkalapok, mérőeszközök és szakmai közösségi oldalak, amelyek közvetlenül használhatók az értéktisztázáshoz.
The Happiness Trap (Russ Harris hivatalos oldala) — https://thehappinesstrap.com
Ingyenesen letölthető ACT-munkalapok, köztük az „Bull’s Eye” (céltábla) és értéklisták — közvetlenül a dokumentum gyakorlataihoz.
Association for Contextual Behavioral Science (ACBS) — https://contextualscience.org
Az ACT nemzetközi szakmai közössége; itt érhető el a Valued Living Questionnaire és a Bull’s-Eye Values Survey, valamint mérőeszközök és publikációk.
Therapist Aid – Values worksheets — https://www.therapistaid.com/therapy-worksheets/values/none
Nyomtatható értéktisztázó munkalapok, köztük céltábla- és értéklista-alapú feladatok.
Psychology Tools – Values — https://www.psychologytools.com/resource/values
Szakmai értékmunka-segédlet hivatkozott szakirodalommal; jól strukturált háttéranyag.
Bioenergetic Kiadó (magyar ACT-könyvek) — https://bioenergetic.hu
Russ Harris köteteinek magyar kiadója; itt
érhetők el A boldogságcsapda és további ACT-alapú könyvek magyarul.
A barátság
minőségérzete
Tematikus, annotált
irodalomjegyzék
Az alábbi irodalomjegyzék a barátság minőségének (friendship quality) és
érzékelt minőségének kutatásához gyűjti össze a legfontosabb, nemzetközi és
magyar nyelven is fellelhető, ellenőrzött szakirodalmi forrásokat. A tételek
tematikusan rendezettek: az általános elméleti alapok és a mérőeszközök után a
kérdőív hat faktorához (bizalom és megbízhatóság; érzelmi támogatás és empátia;
kölcsönösség és egyensúly; nyílt kommunikáció és konfliktuskezelés; tisztelet
és elfogadás; közös élmények és minőségi idő) kapcsolódó munkák, végül a
jólléti kimenetek és a magyar nyelvű források következnek. Minden tételhez
rövid, magyar nyelvű annotáció tartozik, amely jelzi a forrás relevanciáját. A
hivatkozások APA-stílusúak.
Sullivan, H. S. (1953). The
interpersonal theory of psychiatry. New York: W. W. Norton.
A „chumship”
(serdülőkori bizalmas kortárskapcsolat) fogalmának klasszikus forrása; a
barátság érzelmi és önértékelést formáló szerepének elméleti alapvetése.
Hartup, W. W., &
Stevens, N. (1997). Friendships and adaptation in the life course. Psychological
Bulletin, 121(3), 355–370.
A barátság „mély
szerkezetét” (reciprocitás) és „felszíni szerkezetét” (társas csere)
megkülönböztető, élethosszig tartó keretrendszer; a barátok megléte, identitása
és a kapcsolat minősége hármas szempontja.
Hartup, W. W., &
Stevens, N. (1999). Friendships and adaptation across the life span. Current
Directions in Psychological Science, 8(3), 76–79.
Rövidebb, áttekintő
összefoglaló a barátság fejlődési jelentőségéről gyermek- és felnőttkorban.
Berndt, T. J. (2002).
Friendship quality and social development. Current Directions in
Psychological Science, 11(1), 7–10.
A „magas minőségű
barátság” fogalmának pontosítása (sok pozitív, kevés negatív jellemző),
valamint a minőség közvetlen és közvetett fejlődési hatásainak elkülönítése.
Fehr, B. (1996). Friendship
processes. Thousand Oaks, CA: Sage.
Átfogó monográfia a
barátságok kialakulásáról, fenntartásáról és minőségéről; számos elmélet és
mérőeszköz rendszerező összegzése.
Rawlins, W. K. (1992). Friendship
matters: Communication, dialectics, and the life course. New York: Aldine
de Gruyter.
Kommunikációelméleti,
dialektikus megközelítés: a barátságot feszültségpárok (pl. nyíltság–védelem,
függetlenség–függőség) mentén értelmezi.
Argyle, M., &
Henderson, M. (1984). The rules of friendship. Journal of Social and
Personal Relationships, 1(2), 211–237.
A barátságot szabályozó
implicit „szabályok” (pl. bizalom, támogatás, kölcsönösség, titoktartás)
empirikus feltárása.
Bukowski, W. M., Hoza,
B., & Boivin, M. (1994). Measuring friendship quality during pre- and early
adolescence: The development and psychometric properties of the Friendship
Qualities Scale. Journal of Social and Personal Relationships, 11(3),
471–484.
A Friendship Qualities
Scale (FQS) öt dimenziója: társas együttlét, konfliktus, segítség, biztonság és
közelség — szorosan rokon a kérdőív faktoraival.
Parker, J. G., &
Asher, S. R. (1993). Friendship and friendship quality in middle childhood:
Links with peer group acceptance and feelings of loneliness and social
dissatisfaction. Developmental Psychology, 29(4), 611–621.
A Friendship Quality
Questionnaire (FQQ) hat alskálája: megerősítés/törődés, konfliktusmegoldás,
konfliktus/árulás, segítség/útmutatás, társas együttlét, bensőséges megosztás.
Mendelson, M. J., &
Aboud, F. E. (1999). Measuring friendship quality in late adolescents and young
adults: McGill Friendship Questionnaires. Canadian Journal of Behavioural
Science, 31(2), 130–132.
Az MFQ hat
barátságfunkciója: serkentő együttlét, segítségnyújtás, intimitás, megbízható
szövetség, érzelmi biztonság és önmegerősítés — felnőttkori barátság mérésére.
(Magyar adaptáció: lásd a X. szakaszt.)
Rempel, J. K., Holmes,
J. G., & Zanna, M. P. (1985). Trust in close relationships. Journal of
Personality and Social Psychology, 49(1), 95–112.
A bizalom három
komponensű modellje (kiszámíthatóság, megbízhatóság, hit/bizodalom) közeli
kapcsolatokban — a faktor elméleti magja.
Reis, H. T., &
Shaver, P. (1988). Intimacy as an interpersonal process. In S. W. Duck (Ed.), Handbook
of personal relationships (pp. 367–389). Chichester: Wiley.
Az önfeltárás és az
észlelt partneri válaszkészség intimitásmodellje; a sebezhetőség vállalásának
és a titokmegőrzésnek a folyamata. (Kapcsolódik a IV. szakaszhoz is.)
Weiss, R. S. (1974). The
provisions of social relationships. In Z. Rubin (Ed.), Doing unto others
(pp. 17–26). Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall.
A társas kapcsolatok
„ellátmányainak” klasszikus tipológiája (pl. kötődés, megbízható szövetség,
megerősítés); az érzelmi támogatás fogalmi gyökere.
Cutrona, C. E., &
Russell, D. W. (1987). The provisions of social relationships and adaptation to
stress. In W. H. Jones & D. Perlman (Eds.), Advances in personal
relationships (Vol. 1, pp. 37–67). Greenwich, CT: JAI Press.
Weiss modelljének
operacionalizálása (Social Provisions Scale); a támogatás stresszhez való
alkalmazkodásban betöltött szerepe.
Demir, M., &
Weitekamp, L. A. (2007). I am so happy ’cause today I found my friend:
Friendship and personality as predictors of happiness. Journal of Happiness
Studies, 8(2), 181–211.
Empirikus bizonyíték
arra, hogy a barátság érzelmi minősége a személyiségen túl is bejósolja a
boldogságot. (Lásd még a IX. szakaszt.)
Clark, M. S., &
Mills, J. (1979). Interpersonal attraction in exchange and communal
relationships. Journal of Personality and Social Psychology, 37(1),
12–24.
A „közösségi” (igények
szerinti) és a „cserekapcsolati” (számon tartott viszonzás) logika
megkülönböztetése; a barátsági kölcsönösség természetének kulcsforrása.
Walster, E., Walster, G.
W., & Berscheid, E. (1978). Equity: Theory and research. Boston:
Allyn & Bacon.
A méltányosság (equity)
elmélete: az észlelt egyensúlytalanság elégedetlenséget és feszültséget szül —
a kölcsönösség–egyensúly faktor elméleti háttere.
Canary, D. J., &
Stafford, L. (Eds.). (1994). Communication and relational maintenance.
San Diego, CA: Academic Press.
A kapcsolatfenntartó
kommunikációs stratégiák (pl. nyíltság, pozitivitás, biztosítékok)
keretrendszere.
Oswald, D. L., Clark, E.
M., & Kelly, C. M. (2004). Friendship maintenance: An analysis of
individual and dyad behaviors. Journal of Social and Clinical Psychology, 23(3),
413–441.
Négy fenntartó
viselkedés azonosítása: pozitivitás, támogatás, nyíltság és interakció; a
diádikus méltányosság, az elégedettség és az elköteleződés összefüggései.
Rogers, C. R. (1957).
The necessary and sufficient conditions of therapeutic personality change. Journal
of Consulting Psychology, 21(2), 95–103.
A feltétel nélküli
elfogadás (unconditional positive regard) klasszikus forrása; az autentikus
önkifejezést és identitásmegőrzést lehetővé tevő elfogadó légkör elmélete.
Berndt, T. J. (2002).
Friendship quality and social development. Current Directions in
Psychological Science, 11(1), 7–10.
[Lásd I. szakasz.]
Az MFQ „önmegerősítés”
(self-validation) funkciója és a magas minőségű kapcsolatok pozitív, elfogadó
jellemzői közvetlenül kötődnek ehhez a faktorhoz.
Hays, R. B. (1988).
Friendship. In S. W. Duck (Ed.), Handbook of personal relationships (pp.
391–408). Chichester: Wiley.
A barátság mint közös
tevékenységeken és kölcsönös erőforráscserén alapuló, időben fejlődő kapcsolat
áttekintése.
Aron, A., Aron, E. N.,
& Smollan, D. (1992). Inclusion of Other in the Self Scale and the
structure of interpersonal closeness. Journal of Personality and Social
Psychology, 63(4), 596–612.
Az „én kiterjesztése”
(self-expansion) elmélet és a közelség mérése; rávilágít, miként erősíti a
közösen átélt, élménydús idő a kapcsolatot.
Demir, M., Özdemir, M.,
& Weitekamp, L. A. (2007). Looking to happy tomorrows with friends: Best
and close friendships as they predict happiness. Journal of Happiness
Studies, 8(2), 243–271.
A legjobb barátság
minősége bizonyult a boldogság legerősebb bejóslójának; a baráti kapcsolatok
minőségének jólléti jelentősége.
Demir, M., &
Özdemir, M. (2010). Friendship, need satisfaction and happiness. Journal of
Happiness Studies, 11(2), 243–259.
A barátság és a
boldogság közötti kapcsolatot az alapvető pszichológiai szükségletek
kielégülése közvetíti — magyarázó mechanizmus a minőség hatásához.
Kasik L., Tóth E.,
Jámbori Sz., & Gál Z. (2021). Barátságfunkciók serdülőkorban – a McGill
Friendship Questionnaire magyar változatának pszichometriai mutatói. Mentálhigiéné
és Pszichoszomatika, 22(4), 331–351.
Az MFQ magyar nyelvű
adaptációja és validálása serdülő mintán; a hat barátságfunkció magyar
megfelelői és megbízhatósági mutatói.
Kasik L., Jámbori Sz.,
Tóth E., & Gál Z. (2022). Problémamegoldás barátok és nem barátok között
serdülők körében. Magyar Pszichológiai Szemle, 77(1), 29–52.
A barátságfunkciók és a
szociálisprobléma-megoldás összefüggése; közvetlenül kapcsolódik a
kommunikáció–konfliktuskezelés faktorhoz.
Kasik, L., Jámbori, Sz.,
Gál, Z., & Tóth, E. (2024). Friendship functions in adolescence: Hungarian
version of the McGill Friendship Questionnaire. Canadian Journal of School
Psychology, 39(2), 151–169.
A magyar MFQ-adaptáció
angol nyelvű, nemzetközi folyóiratban közölt változata; a magyar minta
eredményeinek széles körű hozzáférhetősége.
* * * * * *