Műhelymunka anyagai és egyéb háttéranyagok

Címe


Három alapkérdés az ember létezéséről

Műhelymunka * http://onismeretikerdoivek.hu

Alcíme


Az emberi közös természet, az értelmes élet és a boldog élet univerzális feltételei

Tartalomjegyzék

 

A) Mi az, ami minden emberben közös, kulturális és egyéb különbségek nélkül?

1. Biológiai és fiziológiai alapok

2. Alapérzelmi univerzáliák

3. Tudatosság és szubjektív belső világ

4. Kognitív és nyelvi univerzáliák

5. Társas és kötődési szükséglet

6. Jelentéskeresés, identitás és egzisztenciális adottságok

7. Univerzális morális intuíciók

 

B) Mi szükséges egyetemesen ahhoz, hogy valaki értelmes életet éljen?

1. Autonómia és cselekvőképesség (agency)

2. Célorientáltság és jövőbeli irány

3. Koherenciaérzet (Sense of Coherence – Aaron Antonovsky)

4. Kapcsolat, valahová való tartozás és integritás

5. Önátlépés (transzcendencia)

6. Narratív koherencia és a szenvedés értelmezhetősége

 

C) Mi szükséges egyetemesen a boldog élethez?

0. Mi nem elég önmagában?

1. Biztonság és alapszükségletek kielégítése

2. Pozitív és mély emberi kapcsolatok

3. Autonómia és kontrollérzet

4. Kompetencia, fejlődés és önhatékonyság

5. Pozitív érzelmek és a 3:1 arány

6. Érzelmi rugalmasság (resiliencia) és a szenvedés feldolgozása

7. Jelenben élés képessége (mindfulness és flow)

8. Belső pszichológiai integráció és önelfogadás

9. Az összehasonlítási keret kezelése és a hála

 

C) A három kérdés egymáshoz való viszonya

Összefoglaló táblázat

A legmélyebb közös nevező

 

D) Pszichológiai mélységi elemzési szempontok

1. A kulturális réteg és a mély szükségletek elkülönítése

2. Az „értelmes élet” és a „boldog élet” közötti feszültség

3. A biztonság és autonómia egyensúlya

 

Záró megjegyzés

 

Részletes forrásjegyzék (APA-stílus formában)
Az APA-stílus: jelenleg a 7. kiadás az irányadó egy nemzetközileg elfogadott hivatkozási és formai rendszer, amely a tudományos és szakmai szövegek egységes felépítését biztosítja

Letöltéshez link


http://onismeretikerdoivek.hu/Harom_alapkerdes_az_ember_letezeserol_tanulmany.pdf

 



Címe

 

Alapvető Pszichológiai Szükségletek
Műhelymunka * http://onismeretikerdoivek.hu

 

Alcíme


és összefoglaló


Az Önmeghatározás-elmélet (Self-Determination Theory) tükrében

Jelen dokumentum az alapvető pszichológiai szükségletek (basic psychological needs) elméleti keretrendszerét, kritériumait, működésmechanizmusait és gyakorlati implikációit foglalja össze. Az elemzés a Self-Determination Theory (SDT) – Edward L. Deci és Richard M. Ryan által kidolgozott önmeghatározás-elmélet – tudományos hagyományán alapul, és integrálja a kapcsolódó pszichológiai, neurobiológiai, fejlődéslélektani és alkalmazott területekről származó ismereteket.

Tartalomjegyzék

 

1. Bevezetés: A szükséglet fogalmának tudományos megalapozása

 

2. A szükséglet-azonosítás kritériumrendszere

 

3. Az alapvető kritériumok részletes elemzése

3.1. Psychological – Pszichológiai természet

3.2. Essential – Lényeges, nélkülözhetetlen

3.3. Inherent – Velünk született, evolúciósan beágyazott

3.4. Distinct – Különálló, önálló élmény

3.5. Universal – Univerzalitás

 

4. A kapcsolódó kritériumok részletes elemzése

4.1. Pervasive – Átható

4.2. Content-Specific – Tartalomspecifikus megnyilvánulás

4.3. Directional – Irányító, motiváló erő

4.4. Explanatory – Magyarázó erő

 

5. A három alapvető pszichológiai szükséglet

5.1. Autonómia (Autonomy)

5.2. Kompetencia (Competence)

5.3. Kapcsolódás (Relatedness)

 

6. A szükségletek dinamikus összefüggései

6.1. A három szükséglet kölcsönhatása

6.2. Kielégülés és frusztráció: nem ugyanazon dimenziónak a két vége

6.3. Szükséglet-helyettesítés (need substitutes)

 

7. Alkalmazott területek és gyakorlati implikációk

 

8. Mit nem tekint az SDT alapvető szükségletnek?

 

9. Kritikák és viták

 

10. Összefoglalás és gyakorlati következtetések

 

Források - Hivatkozott kulcs-irodalom (válogatás)

Letöltéshez link


http://onismeretikerdoivek.hu/alapveto_pszichologiai_szuksegletekrol_SDT.pdf

 

 

Maladaptív és adaptív sémák és sématartományok táblázata

 

 


Kérdőív megnezevése


Ugyanazon személy PS és MS kérdőív értékeinek együttes, komplex elemzése

Rövid leírás

 

Maladaptív sémákkal (MS) és adaptív/pozitív sémákkal (PS) kapcsolatos kérdőívből származó átlagértékekből, illetve ezek összehasonlításából származó komplex elemzés

 

Likert skálázás

 

Az állításokat (mind az adaptív, mind a maladaptív sémáknál)
1-6 skáláztam, melyekben
1 = Egyáltalán nem igaz rám 6 = Teljesen jellemző, igaz rám

 




A) Komplex elemzés numerikus értékelése

 

Az alábbi elemzési szempontok egy általános PS-MS tükörképpi sémakérdőív kiértékelési szempontja. A személyre szabott kiértékelés miatt ettől eltérhetünk.


1.1 Adaptív sémák (PS) átlagértéke

1.2  Adaptív sémák (PS) átlagértékeinek szórása és annak magyarázata

2.1 Maladaptív sémák (MS) átlagértéke

2.2  Maladaptív sémák (MS) átlagértékeinek szórása és annak magyarázata

 

B) Komplex szöveges elemzés szempontjai.


3. Az I-V sématartományok részletes ismertetése, egyes tartomány részletes jellemzése, alapszükségletekkel való kapcsolata

4.  PS és MS sémapárok egyenkénti részletes ismeretése, jellemzése, lehetséges eredetüknek magyarázatokkal

5. Tükörképi PS és MS sémapárok átlagaiból levonható részletes következtetések magyarázattal

6. Mely sémák erősítik egymást a sémapárokon belül és sémapárokon kívül. Egymást erősítő sémák megnevezése, és az erősítő hatások okai, lehetséges magyarázatai

7. Mely sémák gyengítik egymást a sémapárokon belül és a sémapárokon kívül. Egymást gyengítő sémák megnevezése, és az gyengítő hatások okai, lehetséges magyarázatai

8. Lehetséges klaszterek feltárása: klaszterek elnvezése és részletes jellemzése magyarázatokkal

8.1 MS-MS viszonylatok között, átlagokkal alátámasztva és megmagyarázva

8.2 PS-PS viszonylatok között, átlagokkal alátámasztva és megmagyarázva

8.3 MS és PS viszonylatok között, átlagokkal alátámasztva és megmagyarázva

9. Lehetséges ciklusok feltárása

9.1 Egymást erősítő ciklusok: cikulusok neve és leírása, magyarázattal

9.2 Egymást gyengítő ciklusok: cikulusok neve és leírása, magyarázattal

10. Mélyebb összefüggések feltárása

10.1 Maladaptív és pozitív sématartományok (MST és PST) átlagértékeinek értékelése magyarázattal

10.2 PST és MST különbségeinek értékelése magyarázattal

10.3 Maladaptív sémák (MS) és adaptív sémák (PS) közötti mélyebb összefüggések feltárása, részletes magyarázattal

11. Hálózatos kapcsolatok feltárása, magyarázattal

12. Harmóniák feltárása a sémapárokon belül és azokon kívül, részletes magyarázattal

13. Diszharmóniák feltárása a sémapárokon belül és azokon kívül, részletes magyarázattal

14. Rejtett összefüggések feltárása a sématartományok illetve az egyes sémák átlagainak figyelembevételével, magyarázattal

15. Lehetséges egészségügyi-, mentális- és szociális szempontból kockázatok feltárása

16. Pszichológiai implikációk levonása, részletes indoklással

17. Javasolj kérdéseket segítő beszélgetésekhez

18. Javasolj az empatikus konfrontációhoz kérdéseket illetve gondolati irányokat

19. Foglald össze az egy és ugyanazon személy által kitöltött maladaptív (MS) és adaptív (PS) kérdőív legfontosabb megállapításait, magyarázatait

20.1 Legfontosabb megállapításait, magyarázatait

20.2 Elemzés eredményeinek a tanulságait

20.3 Javaslatok, iránymutatások

 

Kérdőív elérhetősége


PS és MS kérdőíveket egyéni beszélgetést követően lehet kitölteni,
illetve azok elemzését on-line vagy személyes beszélgetés keretében tudhatja meg

 

 

A sémamódokkal kapcsolatos részletesebb bevezetést
itt olvashat
 👉 https://onismeretikerdoivek.hu/semamodok.htm

Sémamódok neve és rövid leírása
Összefoglaló táblázat

1

Elhanyagolt gyermek:

úgy érzi, hogy alapvető érzelmi szükségleteiben, például a biztonság, a bizalom és a gondoskodás terén elhanyagolják. Úgy gondolja, hogy érzelmi szükségleteit mások nem veszik észre, vagy ha észre is veszik, akkor sem fogják kielégíteni. Ez fájdalmat okoz Önnek. Általában ennek hátterében az a korai tapasztalat áll, hogy a gondozók nem elégítették ki az alapvető érzelmi szükségleteit, mint például a gondoskodás és a védelem

2

Dependens (másoktól függő) gyermek:

Ön úgy érzi, hogy alkalmatlan és túlterhelik a felnőtt felelősségek. Határozottan hajlamos arra, hogy a korához képest éretlenebbül viselkedjen, fiatalabb benyomást keltsen és azt, hogy sokmindenre szüksége van másoktól; határozottan igénye van arra, hogy gondoskodjanak Önről.

3

Önállótlan gyermek:

úgy érzi, hogy nem képes kialakítani saját véleményt és kifejezni igényeit. A legtöbb helyzetben alkalmatlannak érzi magát, képtelen a saját megérzérzéseire támaszkodni, döntéseket hozni, valamint megbirkózni a felnőttkort érintő kihívásokkal.

4

Alárendelődő gyermek:

nem érzi, hogy véleményét, érzéseit szabadon kifejezhetné, sokszor inkább úgy gondolja, hogy alá kell rendelnie magát másoknak.

5

Kulturális Alárendelt

Ez a mód kulturális normák vagy elvárások miatti önfeladást ír le, ahol az egyén aláveti magát a közösségi/kulturális nyomásnak, elnyomva saját igényeit a harmónia vagy elfogadás érdekében. Ez fókuszál a kulturális kontextusra, az önfeladásra és a konfliktuskerülésre mint adaptációra.

6

Korlátozott gyermek:

Ön nem tud szabadon játékos, spontán lenni, a legtöbb helyzetben inkább kontrolláltan, gátlásosan, komolyan viselkedik, még akkor is, ha ez nem célravezető.

7

Áldozattá vált gyermek:

rendszeresen áldozatként tekint saját magára, úgy érzi, hogy a legtöbb helyzetben igazságtalanul bánnak Önnel. Az eseményeket általában az igazságtalanság újabb bizonyítékaként éli meg. Nehezen értékeli a balszerencsét nem szándékos jelenségnek.

8

Összezavarodott gyermek:

Ön szétesettnek, kaotikusnak, összefüggéstelennek éli meg saját magát ami szorongást, elveszettség érzést, vagy üresség érzését keltheti.

9

Elkényeztetett gyermek:

úgy gondolja, hogy joga van bármit megkapni, vagy megtenni, amit akar. Nem tűri a frusztrációt, mert meg van győződve arról, hogy nem érdemli meg. Nem fogad el nemleges választ.

10

Grandiózus gyermek:

úgy gondolja, hogy másokhoz képest valamennyi szempontból Ön kiemelkedő és megérdemli mások elismerését. Túlértékeli az elképzeléseit, ötleteit, cselekedeteit ennek következtében felsőbbrendűnek értékeli saját magát ami önjutalmazó érzetekkel tölti el. Többre tartja magát másoknál, és ezt a saját maga által azonosított nagyszerű képességeire, vagy a különlegesnek/fontosnak tartott emberekkel való kapcsolatára alapozza.

11

Impulzív gyermek:

önző és kontrollálatlan módon reagál a vágyaira, impulzusaira, hogy elérje a saját akaratát. Nehezen késlelteti a rövid távú kielégülésre irányuló vágyait. Gyakran érez intenzív haragot, dühöt, dühöngést vagy türelmetlenséget, amikor ezek az impulzusai nem tudnak azonnal teljesülni.

12

Fegyelmezetlen gyermek:

nem tudja magát rávenni a rutinszerű vagy unalmas feladatok elvégzésére. Könnyen frusztrálódik majd feladja.

13

Dühös gyermek:

gyakran él meg intenzív dühöt, haragot vagy türelmetlenséget mert alapvető érzelmi (vagy fizikai) szükségletei nem teljesülnek.

14

Dühöngő gyermek:

olyan intenzív haragot érez, amely másokkal vagy tárgyakkal szembeni ártó vagy romboló cselekedetekben nyilvánul meg. A harag érzését nem tudja kontrollálni. A viselkedése szélsőségesebb, mint a dühös gyermeké, és agresszív cselekedetekhez vezethet.

15

Lázadó gyermek:

lázadóan viselkedik, tiltakozását úgy fejezi ki, hogy nem megengedett dolgokat tesz. Nem hajlandó betartani a szabályokat, és nem veszi figyelembe a következményeket sem. A lázadás a nyílt harag helyett más módon is kifejeződhet, például szándékosan rosszul végzi el feladatait, akadályoz másokat, stb.

16

Duzzogó gyermek:

a túl magas követelmények, túlzott büntetések, szemrehányások és/vagy korlátozásokkal szembeni dühét és tiltakozását passzív módon fejezi ki: ellenállással, nonverbális közvetítésével (pl. hallgatással). Ellenáll a fárasztó, kihívást jelentő vagy frusztráló feladatoknak az önfegyelem hiánya miatt.

17

Büntető szülő/Kritikus:

úgy gondolja, hogy ha hibázik az nem megbocsátható, büntetést, hibáztatást érdemel. Ezeket az érzéseket gyakran úgy éli meg, hogy bünteti vagy bántalmazza magát (pl. önsértés).

18

Büntető szónok:

úgy véli, hogy másokat felelősségre kell vonnia vagy megbüntetnie a hibáikért és hiányosságaikért. Hajlamos másokat becsmérelni és irányítani. Másokat kioktat és büntet a hibáik, hiányosságaik miatt.

19

Túlkövetelő szülő/Kritikus:

úgy gondolja, hogy a "helyes" életmódot a tökéletesség, a célok magas szintű elérése, a magas státuszra való törekvés, a hatékonyság és az időpocsékolás elkerülése jellemzi. Előfordulhat, hogy helytelennek tartja az érzések vagy viselkedésformák spontán kifejezését.

20

Eltávolodott védelmező:

elzárkózik az érzelmeitől, szükségleteitől, érzelmileg eltávolodik másoktól, és elutasítja a segítségüket. Visszahúzódónak, zavartnak, elszigeteltnek, elidegenedettnek, üresnek vagy unatkozónak érzeheti magát ilyenkor.

21

Digitális Eltávolodott

(szociális média általi izoláció): Figyelmet irányít az online menekülésre, az érzelmi eltávolodásra és a digitális függőséget mint védelmet. Ez a mód védőmechanizmusként használja a digitális világot az érzelmi közelség elkerülésére, izolációt teremtve szociális média vagy online tevékenységek révén, hogy elkerülje a valós interakciókat és sebezhetőséget. Ez a mód egyértelműen a védőmódok klaszterébe tartozik, mivel a szociális média és az online tevékenységek használata érzelmi védelmet szolgál, elkerülve a valós interakciókban rejlő sebezhetőséget és fájdalmat.

23

Viccelődő védelmező:

vicceket használ, hogy eltávolodjon a fájdalmas érzelmektől.

24

Elkerülő védelmező:

akkor érzi magát biztonságban, ha el tudja kerüli az olyan helyzeteket, ahol sebezhetőnek, kiszolgáltatottnak érezheti magát.

25

Dühös Védelmező:

cinikus, a harag és ellenségességesség kontrollált, passzív kifejezését használja arra, hogy másokat biztonságot jelentő távolságban tartson, és megvédje magát amikor mások közelsége az Ön számára fenyegető.

26

Együttműködő önfeladó:

a konfliktustól vagy az elutasítástól való félelem miatt passzív, szolgalelkű, alárendelt módon viselkedik másokkal szemben. Tolerálja a bántalmazást és/vagy a rossz bánásmódot. Nem fejezi ki egészséges szükségleteit, vágyait másoknak.

27

Megerősítést kereső:

más emberektől vagy külső forrásokból (pl. internet) keresi a megnyugvást, hogy semmi rossz nem fog történni vagy, hogy egy észlelt vélt vagy valós előjel valójában vaklárma.

28

Eltávolodott önmegnyugtató:

kényszeresen vagy túlzottan törekszik figyelemelterelő, önnyugtató, önstimuláló tevékenységek végzésére (pl. szerhasználat, munka, alvás, internethasználat, csevegés, testmozgás, szexuális tevékenység) annak érdekében, hogy elkerülje a szorongató érzéseit vagy elterelje a figyelmét azokról.

29

Bizalmatlan túlkontrolláló:

bizalmatlanságával próbálja megvédeni magát a másoktól érkező fenyegetéssel szemben. Szélsőséges módon, folyamatosan ellenőrzi a környezetében lévőket és szándékaikat, így próbál megerősítést szerezni bizalmatlanságának.

30

Túlzottan-autonóm:

azt a hamis identitást próbálja kelteni, hogy rendkívül független és autonóm (azaz nincs szüksége senkire). Tagadja a (jelentős) mások kapcsolatának és elismerésének szükségességét, figyelmen kívül hagyja a társadalmi elvárásokat, közömbös mások helyzete iránt, és/vagy a személyes véleményét mások véleményével szemben előnyben részesíti.

31

Perfekcionista túlkontrolláló:

túlzott perfekcionizmussal próbálja megvédeni saját magát a hibáktól, megelőzni a balszerencsét és a kritikát (pl. maximalizmus a teljesítmény, a külső megjelenés, a társadalmi státusz stb. terén). Hogy megvédje magát a kudarc fájdalmától, igyekszik minden részletet kényszeresen ellenőrizni, hogy a legjobb eredményt érhesse el.

32

Önfelnagyító:

énközpontúan vagy önző módon viselkedik, hogy elérje az akaratát, nem törődve mások érzéseivel. Felsőbbrendű, lekezelő viselkedést tanúsít másokkal szemben. Különlegesnek, kiváltságosnak érezheti magát, úgy gondolja, hogy jobb bánásmódot érdemel másoknál. Tagadja a háttérben meghúzódó bizonytalanságokat és gyengeségeket.

33

Figyelem- és elismerés hajhász:

Ön megpróbálja elnyerni mások elismerését és figyelmét, azáltal, hogy eltúlozza a viselkedését vagy az érzelmeit (pl. uralja a beszélgetést, túlságosan beszédes, felháborodást keltő dolgokat mond) vagy nem megfelelő viselkedést mutat (pl. erotizál). Könnyen frusztrálódik kisebb kritikák, rosszallás vagy a figyelem hiánya miatt.

34

Hurrá optimista:

a háttérben meghúzódó pesszimizmusát túlzott optimizmussal hárítja. Minden helyzetben talál valamit, aminek örülhet vagy amit reménytelinek talál, tagadja a lehetséges negatív kimeneteleket. Rendkívül pozitív nyelvezetet használ, hogy jelentős mértékben el tudja nyomni pesszimizmusát.

35

Bohóc:

minden helyzetből viccet csinál, még akkor is, amikor érdemesebb lehet a dolgok komolyabb oldalára fókuszálni. Viccelődik, bolondozik, szórakoztatóan viselkedik, akár a társadalmi normákat is átlépve. Fő célja hogy elterelje a figyelmét a valóság fájdalmas és fenyegető aspektusairól.

36

Győztes:

állandó versenyben áll mindenkivel a környezetében, amit az a megrögzött vágy hajt, hogy minden helyzetben minél több sikerélményt/győzelmet szerezzen. Versengési igényét az a szükséglet táplálja, hogy a győzelmek mentén jobbnak érezhesse magát ellenfeleinél.

37

Naplopó/Önszabotáló:

a magas követelményeket támasztó környezettel úgy küzd meg, hogy túlságosan alacsony követelményeket és elvárásokat támaszt magával szemben. Imádja a lustaságot, a tétlenséget és a semmittevést.

38

Túlzottan alázatos:

önmagát nagyon hétköznapi embernek tartja, és következetesen túlzottan szerény és alázatos hozzáállást tanúsít. Nem hajlandó elismerni, hogy bármilyen szempontból vagy teljesítményben átlagon fölüli lenne, még akkor sem, ha ez objektíven igaz. Szilárdan hisz abban, hogy semmilyen teljesítményért nem érdemel elismerést.

39

Tettető:

elhiteti magával, hogy teljesen magabiztos, jól integrált, rendezett, hogy teljesen megérti a világot, és hogy kontrollálja azt. Úgy tesz, mintha mindig pontosan tudná, hogy ki is ön és mit is akar, és ezzel egy kitalált változatát hozza létre önmagának, amely nem felel meg a valódi érzelmi szükségleteinek.

40

Túl könyörületes:

túlságosan megbocsátóan viselkedik, és a helyzet súlyosságától függetlenül rendkívüli együttérzést, melegséget, kedvességet mutat mások iránt. Ez magában foglalja azt is, hogy együttérez azokkal is akik rosszul bánnak Önnel vagy ártanak Önnek. Nincs helye a felelősségre vonásnak, a vádaskodásnak, valamint a megtorlás érzésének. A bosszúvágy elfogadhatatlan az Ön számára.

41

Idealizáló:

naívan hiszi, hogy a világ igazságos, hogy mások minden körülmény között igazságosan fognak bánni Önnel, vagy hogy mások soha nem fogják cserben hagyni. Valószínűleg piedesztálra emel bizonyos embereket, és örömmel tölti el, hogy mennyire biztonságos a kapcsolata az adott személlyel. Figyelmen kívül hagyja mások viselkedésének negatív hatásait, és még akkor sem elővigyázatos amikor szükséges lenne.

42

Túlzott kockázatvállaló:

az élete számos területén extrém kockázatvállaló magatartás jellemzi. Olyan tevékenységekben vesz részt, amelyeket mások túl kockázatosnak vagy merésznek tartanak. Úgy tűnik mások számára, hogy Ön nem fél semmitől és meg van győződve, hogy a veszélyekkel való gyakori szembenézés hozzájárul a személyes erősségéhez és a rezilienciájához.

43

Túlzottan megengedő önmagával:

minden cselekedetét megmagyarázza, még akkor is, ha mások egyértelműen helytelennek látják. Meg van győződve saját jóságáról, tetteinek igazságosságáról és jó szándékáról. Nem képes elismerni az elkövetett hibát, vagy bocsánatot kérni. Becsületesnek és nagyon tisztességesnek tartja magát.

44

Érzelmileg túlfűtött:

jellemző Önre a szemérmetlen érzelemkifejezés, valamint az érzelmek nyílt megosztására való hajlam, függetlenül azok minőségétők és intenzitásától, vagy az adott körülményektől.

45

Érzelmi vakmerőség/érzelmi ingerkereső:

keresi az intenzív érzelmi élményeket, és folyamatosan vágyik érzelmi stimulációra. Meggyőződése, hogy valamennyi stresszort, érzelmet képes kezelni és ezt igyekszik úgy bebizonyítani, hogy érzelmileg kihívást jelentő, stimuláló tevékenységekbe bocsátkozik.

46

Támadó és Bántalmazó:

tudatosan megtervezett módon árt másoknak érzelmileg, fizikailag, szexuálisan vagy verbálisan. Viselkedésében antiszociális vagy szadista jegyek is megjelenhetnek. Előfordul, hogy bűncselekményt követ el csakhogy másnak ártani tudjon. Ez a hatalom, a dominancia és a sebezhetetlenség érzését kelti.

47

Megtévesztő és manipuláló:

egy meghatározott cél (pl.: mások irányítása, áldozati szerepbe kényszerítése, vagy egy esetleges büntetés elől való kibújás) elérése érdekében másokat átver, manipulál vagy hazudik. Tagadja viselkedésének tisztességtelen aspektusait.

48

Ragadozó:

hideg, kíméletlen és számító módon, súlyosan káros cselekményeket (beleértve a gyilkosságot is) tervez és hajt végre egy vélt vagy valós fenyegetéssel, riválissal vagy ellenséggel szemben.

49

Boldog gyermek (adaptív mód):

jól érzi magát, mert alapvető érzelmi szükségletei jelenleg kielégülnek. Szeretve, kapcsolódva, biztonságban, megértve, optimistának és spontánnak érzi magát.

50

Egészséges felnőtt (adaptív mód):

a felnőtt funkcióknak megfelelő feladatokat lát el, pl.: dolgozik, szülői feladatokat lát el, felelősséget vállal, és megfelelő döntéseket hoz. Tisztában van az érzelmi szükségleteivel, és adaptív módon elégíti ki azokat, miközben tiszteletben tart másokat.

 

 

* * * * *