Kérdőívek elemzési szintjei

Kérőívek elemzési szintjei

A kérdőíveket két szinten elemezzük

Első szint (A-szint), második szint (B-szint)

„A szint”

„B szint”

A két szintet összehasonlító táblázat

<

Szempont

A szint — önálló elemzés

B szint — integrált elemzés

1. Alapkérdés

Mit mutat az adott kérdőív a személyről?

Hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző kérdőívek jelzései egy adott témában?

2. Felhasznált adatok

Egy kérdőív tételei és skálapontjai.

Több kérdőív egymáshoz rendelt témáinak eredményei.

3. A figyelem fókusza

Mely jellemzők jelennek meg erősebben vagy gyengébben az adott kérdőívben?

Milyen nehézségek, erőforrások, belső állapotok és válaszmódok jelennek meg együtt, illetve hol térnek el a jelzések?

4. Az elemzés eredménye

Önálló kérdőíves profil, a hozzá tartozó értelmezési kérdésekkel.

Összekapcsolt tématérkép, amely egyezéseket, eltéréseket és ellenőrizendő hipotéziseket tesz láthatóvá.

5. Gyakorlati haszon

Segít megérteni az adott kérdőív által vizsgált működési területet.

Segít célzottabban feltárni, hogyan kapcsolódhatnak a különböző működési területek a személy konkrét élethelyzeteiben.

6. Példa

„Az elhagyatottsági sémamutató magas.”

„A magas elhagyatottsági sémamutató mellett magas adaptív jelzés és alacsony E− jelenik meg. Hogyan érthető ez az együttállás a személy életében?”


B szint fokozatai

A B szint fokozatai

A B szint többlete az összefüggések célzott vizsgálatának lehetősége. A részpontok megőrzése mellett közös szerkezetbe rendezi a jelzéseket, és pontosabb kérdésekhez vezet. A feltételezett kapcsolatok tényleges működését a kiértékelő megbeszéléseken célzottan tudjuk ellenőrizni.



← Vissza a főoldalra